MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. március. 24.

621. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. III. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jakab János); javaslat a TIT Eger városi elnökének megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Komáry Endre felmentése, dr. Ludányi István megválasztása); előterjesztés gazdasági fegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Vass Péter, az Egri Tejüzem üzemigazgatója ellen); javaslat alapszervezeti párttitkári funkcióból való felmentéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Leskó József, ÁFÉSZ); javaslat pártvizsgálat lefolytatására a Téglagyár Egri Üzeménél. - 2. Jelentés a szakmunkásképző és szakközépiskolai tanulók munkára nevelése tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a nők és fiatalok között végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munkáról az AGRIA Bútorgyárban.

A vendéglátóipari vállalatok és az iskola a munkára neveléssel kaposolatos feladatokat a bázisvállalattal kötött szerződésekben rögzíti, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium által kiadott tantervek alapján végzik a vállalati szakoktatók. Az üzemekben folyó munkára nevelés hatékonysága még alacsonyabb szintű az ipari bázisvállalatok ezirányu tevékenységétől. Okait a következőkben látjuk: /üzemi szakemberek véleménye/ - 1980-ig az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek hiánya; - tanulók kevés időt töltenek az üzemekben, üzletekben, illetve nem az igazi gyakorlattal ismerkednek, /ünnepnapon és este foglalkoztatásuk tilos/ Mint szakmunkásoknak a munkába álláskor a munkaidő, a megterhelés szokatlan, nehezíti a munkához való pozitív viszonyok kialakulását^ - nagyobb segitséget várnak a vállalatok a tantestületektől ezen a téren. Napjainkban a munkára nevelést, a munkássá válást a következő té nyezők befolyásolják: - Az 1974-es Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetének javítására hozott határozata óta a munkások megbecsülése növekedett, de a munka becsületének társadalmi megítélésében az előrelépés elmarad a kívánalmaktól

. - A pályaválasztási munkában hiányzik az országos stratégia, ez megyei és városi szinten is érezteti hatását. A VT. ötéves terv időszakában városi szinten bizonyos fejlődést tapasztalható, különösen a bázisvállalatok és szakmunkásképző iskolák tevékenysége, együttműködése fejlődött. - Az egyéni és társadalmi érdek - időben történő - nem megfelelő egyeztetése, ellentmondásossá teszi a szakmaválasztást. - A tömegkommunikáció általában a munkás élet árnyoldalait hangsúlyozza . Összességében: A szerzett tapasztalatok - azok megítélése a vállalatok, oktatási intézmények részéről - általánosítva is igen bonyolult, ellentmondásos képet adnak a munkára nevelés helyzetéről városunkban, de alapvetően fejlődés tapasztalható. A városunkban élő és dolgozó szakmunkások 55-60 #-a a szooialista szakmunkásképzésben tanulta szakmáját, ebben a közösségben nevelődött, vált munkássá* Határozati javaslat: 1. Tervszerűbbé, konkrétabbá kell tenni az általános iskolák, a szakmunkásképzési céllal működő intézmények és a szakmunkásokat képző vállalatok együttműködését a következő területeken: - pályaválasztás /beiskolázás, igények szinkronja/ - munkára nevelés - a szakoktatók szakmai továbbképzése a vállalat profiljának megfelelően. Határidő: közép- és éves tervek készítéséhez Felelős: városi tanács elnöke, és a vállalatok igazgatói