MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. március. 24.
621. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. III. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jakab János); javaslat a TIT Eger városi elnökének megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Komáry Endre felmentése, dr. Ludányi István megválasztása); előterjesztés gazdasági fegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Vass Péter, az Egri Tejüzem üzemigazgatója ellen); javaslat alapszervezeti párttitkári funkcióból való felmentéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Leskó József, ÁFÉSZ); javaslat pártvizsgálat lefolytatására a Téglagyár Egri Üzeménél. - 2. Jelentés a szakmunkásképző és szakközépiskolai tanulók munkára nevelése tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a nők és fiatalok között végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munkáról az AGRIA Bútorgyárban.
A vállalatoknál folyó munkára nevelés hatékonyságának tapasztalai: A szakmára való felkészítés, a munkával történő munkára nevelés a produktív termelőmunka keretében lehet igazán életszerű és eredményes. Ez azt is jelenti, hogy az iskola önmagában, a maga "steril" körülményeivel nem tudja felkészíteni a fiatalokat a munkába állásra, a termelő munkára. Ezt a feladatot a munkahelyekkel, az üzemekkel, a családdal és a társadalommal együtt lehet megoldani, hangsúlyozva a tanulóként való közös és konkrét felelősséget. A munkahelyi közösségekben, a kollektív munkaformákban folyó munkára nevelő tevékenység, a termelési tapasztalatok megszerzése önmagában is számos kedvező feltételt biztosit az életbe induló fiatal számára, miközben a munkahelyi kapcsolatteremtést, beilleszkedést is gyakorolja. A szakmunkássá válás olyan társadalmi beállítottságot feltételez, amely spontán módon nem alakulhat ki, ehhez tudatosság szükséges. A munkára, a hivatástudatra nevelés, a középfokú szakképzés kiemelt feladata, amelyet intézményeink alapvetően teljesítenek, A munkára nevelés kérdéseinek megítélésénél reálisan számításba kell venni azt is, hogy a munkahelyi környezetnek nem csak pozitív, de negatív hatása is lehet a tanulókra, A vállalatok elsősorban termelő és nem pedagógiai rendeltetésű intézmények. Az üzemek egy részénél — jaLenleg - még előtérbe helyezik a napi termelési értéket, hogy a fiatalok nevelése, sőt szakmai képzése is sokszor háttérbe szorul, Néhol a nem bázis vállalatoknál a szűkebb csoportérdek kerekedik felül, és ennek rendelik alá a tanulókkal való foglalkozást. Ilyen esetben a munkahelyi környezetnek a fiatalokra gyakorolt /kedvezőtlen/ hatását a pedagógusoknak és a szülőknek nehéz ellensúlyozniuk. Az idősebb szakmunkások egy része a gyakorlati oktatást fontosabbnak tartja az elméleti felkészítésnél, és a tanulókban is ezt a felfogást erősiti, A szakmunkásképzésben hagyományokkal rendelkező ipari vállalatoknál /2 5 sz, melléklet/ pl,Finomszerelvénygyár, Csepel Autógyér, VOLÁN, HÁEV, HTÉV, ÉMÁSZ, stb. tudatos a tanulók irányába nyújtott közvetlen tájékoztatás, a vállalati tervek, a vállalat működésének, termékeinek ismerete vonatkozásában. Már a tanulói időszak alatt erősitik a kollektívákhoz való tartozást, a munkahelyhez való kötődést a szakmunkás utánpótlás biztosítása érdekében, /pl, munkásszállók, társadalmi ösztöndijak, stb/ Kisebb üzemeknél, kisiparosoknál még nem találkozunk ilyen tudatos munkássá válási kötődésekkel /esetleg anyagi vonatkozásban/, nagyrészt az iskolák feladata, hogy időben tájékozódjon a munkahelyi problémák iránt, különösen a tanműhelyi oktatást követő években.