MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1982. március. 24.

621. ő. e. (30. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. III. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Jakab János); javaslat a TIT Eger városi elnökének megválasztásával kapcsolatos állásfoglalásra (dr. Komáry Endre felmentése, dr. Ludányi István megválasztása); előterjesztés gazdasági fegyelmi vizsgálat kezdeményezésére (Vass Péter, az Egri Tejüzem üzemigazgatója ellen); javaslat alapszervezeti párttitkári funkcióból való felmentéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Leskó József, ÁFÉSZ); javaslat pártvizsgálat lefolytatására a Téglagyár Egri Üzeménél. - 2. Jelentés a szakmunkásképző és szakközépiskolai tanulók munkára nevelése tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a nők és fiatalok között végzett párttaggá nevelő és tagfelvételi munkáról az AGRIA Bútorgyárban.

V/Titk/lb/3/Pócs/Vin,o ze Eger, 1982, III. 10. Látta: dr.Vasas Joaobim JEL ENTÉS a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelése tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra A városi párt-végrehajtóbizottság 1981, első félévében tárgyalta a FinomszereÍvéygyár munkára nevelés területén szerzett tapasztalatait összegző jelentést. Az Agitációs- és Propaganda Munkabizottság azonos témájú jelentésben tárgyalta a VILATI gyáregységnél folytatott munkát, a Pedagógus Pártbizottság a szakmunkásképzéssel foglalkozó középfokú iskolákban vizsgálta ezt a tevékenységet, A városi szintű tapasztalatok összegzéséhez még a következő gazdasági egységeket, oktatási intézményeket vontuk be: Csepel Autógyár, MEZŐGÉP, VOLÁN, Panoráma, Egri Csillagok Tsz, 212. sz. Ipari Szakmunkásképző, MG. Szakmunkásképző, Kereskedelmi Szakközépiskola, GM. Szakközépiskola. A jelentés az iskolai nevelő-oktató munka kérdéseinek tárgyalása mellett elsősorban a gyakorlati oktatásra, a tanműhelyek és üzemek szerepére irányult. A szakmunkás- és szakközépiskolai képzés iskolarendszerünknek talán legnehezebben áttekinthető, igen differenciált területe, ahol közvetlenebbül hatnak a valóságos társadalmi-politikai-gazdasági viszonyok, mint az általános képzést nyújtó iskolákban. Városunkban a felszabadulás óta eltelt évek - különösen az utóbbi 20-25 év vitathatatlan előrelépést jelentettek a szakmunkásképzésben. Kialakult az iskolarendszerű szakmai nevelés, és ma már a népgazdaság minden alapvető ágéban folyik szoktatás. Az iskolahálózat jelentősen kibővült, és a tanulók létszáma sokszorosan megnövekedést. A városunkban folyó szakmai képzés hozzájárult a termelőerők mennyiségi és minőségi fejlődéséhez, illetve visszahatott a dolgozók, a munkásosztály kvalifikált rétegeinek erősödéséhez, A szakképzést - mint középfokú iskolaoktatást - gyakran kritika éri azért, hogy az idekerült tanulók nagyobb részének alaosony a tudásszintje, s közöttük több a műveltségi hátránnyal induló fiatal, A nehézséget fogkozza, hogy az általános iskola ma még a termelőmunkára való felkészítés feladatát intézményesen nem teljesiti megfelelően, és nem könnyíti meg a tanulóknak az átmenetet a gyakorlati munka végzéséhez, a szakmai képzettség megszerzéséhez.