MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. szeptember. 9.

606. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 9. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés felelősség megállapítására és pártfegyelmi büntetés kiszabására (dr. Csapó István); javaslat Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés adományozására (dr. Csicsai József); előterjesztés kormánykitüntetéssel kapcsolatos állásfoglalásra (Oláh György); javaslat a városi pártbizottság fegyelmi bizottsága tagjára (Juhász Ferenc); javaslat munkásőrségből való kizárásra. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelés[ének] tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra.

- a különböző értékelések, a pedagógiai munka eredményességét elsősorban a középiskolai, illetve felsőfokú továbbtanulás szám­arányaiban mérik és ismerik; - a fiatalok egy része kényszerpályán mozog és nem hivatásának te­ kinti jelenlegi szakmáját • - csökkenő tendenciát mutat, de még tapasztalható a szakmunkásta­nulókkal szembeni lenéző magatartás. A szakmunkásképzési céllal működő városi középfokú oktatási intéz­ ményekben az 1972-es oktatáspolitikai határozat követelményként jelölte meg a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelését, a népgazdaság szakember ellátásának magasabb színvonalon történő biztosítását, - Az ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi szakmunkásképzésben az elmúlt években központilag elvégzett tananyag korszerűsítésre, szakmai profilváltoztatásra, az egységes képzés bevezetésére sor került,melyet az iskolák eredményesen hajtanak végre. - Helyileg igen szembe ötlő a tárgyi feltételek javulása. nj tan­műhelyek, kollégiumok és szakképzési céllal működő iskolák léte­sültek, illetve bővítésre került sor. - Megállapítható, hogy az oktatási rendszer elmaradva ugyan, de követi a gazdasági életben bekövetkezett változásokat, céltuda­tosan, tervszerűen igyekszik megfelelni a változó követelmé­nyeknek. Ennek ellenére néhány népgazdaságilag fontos szakma elnéptelenedése, úgynevezett hiányszakmák jelenléte állandósult /pl. forgácsoló/, mig az úgynevezett divatos szakmákban túlképzés folyik, az igények és a felvételi tervek összhangja hiányzik. Az intézmények évről-évre tervezik a nevelési területeken támasz­tott feladatok végrehajtását iskolai - és osztály -, esetenkénként gyakorlati csoport szintig bontva. Ennek ellenére a tanulók csak­nem 2o %-a /ez az országos arány is/ tanulmányait megszakítja, lemorzsolódik. A vállalatoknál folyó munkára nevelés hatékonyságának tapasztalatai a középfokú intéamények részéről; A tanulók gyakorlati képzését biztosító vállalatoknál a munkára nevelést vállalati szinten nem tervezik. A munkához való szocia­lista viszony kialakítása a spontán érvényesülő tényezők függvénye. A nagyobb vállalatok KISZ- és társadalmi szervei munkatervükben rendszeresen terveznek olyan részfeladatokat, amelyek teljesítése segiti a munkára nevelést, /pl. ifjúsági brigádmozgalom patronálása/ A vállalat illetékesei részéről kevés a tanulók irányába nyújtott közvetlen tájékoztatás a rövid- és középtávú vállalati tervek, a~~ vállalat működésének népgazdaságban elfoglalt helye, termékeinek haszna, forgalmazása, stb. vonatkozásban.

Next

/
Thumbnails
Contents