MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

A személy- és áruszállítás teljesítményének öt éves növekedése elismerésre méTtóTX"vŐLANTr"sz. Vállalata 1980. évben több mint 21 millió utassal többet szállított, mint 1975-ben. Az áruszállítás teljesítménynövekedése a tervidőszakban 46 százalékos, A vállalat gazdálkodása jól igazodott a közgazdasági környezet fokozódó köve telménye ihe z, Eger vasútállomás és csomópont az áruszállítással kapcsolatos növekvő — időszakonként kampányszerűen jelentkező - igényeknek nem tudott maradéktalanul eleget tenni. Ennek egyik oka az állandósult munkaerő— hiány vélt. A vasúti személyforgalom teljesítménye tovább nőtt és ezzel együtt az utazási feltételek tovább javultak. Korszerűsítették az Eger-Füzesabony vasutvonalat és sor került az uj rendező pályaudvar megépítésére, A menetrend betartása a MÁV tevékenységének továbbra is kritikus pontja maradt, A közlekedés, hírközlés területén a városban két jelentős beruházás valósult meg, A 25. sz. főközlekedési ut egri átkelési szakasza első ütemének uj nyomvonalra helyezése, valamint az uj távbeszélőközpont létrehozása. /A kapacitásbővítést a 2, sz. melléklet mutatja be./ A belváros átmenő forgalomtól való mentesítése után 1981. június 1-el sor kerülhet a sétáló belváros kialakítására, amellyel a műemlékileg védett városmagot óvjuk a fokozott igénybevételtől. A városi tömegközlekedés viszonylataiban nem bővült, viszont a járatsürüségben minőségi változás következett be, amely az utasforgalom gyorsa'b lebonyolítását eredményezte. A mező- és erdőgazdasághoz tartozó három gazdasági egység a tervidőszakban xokozatoson javuló gazdálkodást folytatott, A MEFAG termelési értéke 71,6 %-kal nőtt 14 %~os létszámcsökkenés mellett. A kieső munkaerőt nemosak pótolta, hanem a termelés szinvonalat jelentősen növelte a közel fél milliárd forint értékű beruházás megvalósítása. Ezek közül legjelentősebbek az aprítok termelő gépsor beállítása és a felnémeti fűrészüzem rekonstrukciója. Az Egri Csillagok Tsz termelésének tervezett növelését akadályozta az évsnte iamétlődő súlyos jégverés. A tervezett 16 # helyett az összes termelési érték 7,1 #-kal emelkedett. /Az 55 millió Ft-os Állami Biztositói kártérítéssel korrigálva a termelési érték növekedés 16,7 %./ Jelentős előrelépés történt a parlagterületek felszámolásában. A műveletlen terület 1976-ban 947 hektárt tett ki, ami 1980. évben 127 hektárra csökkent. A tervidőszakban a 96 hektáros nagyüzemi szőlőtelepítés! előirányzattal szemben I85 ha korszerű, az egri történelmi borvidék adottságainak megfelelő, nagyhozamu kékszőlő fajtákat telepitettek. Ezzel párhuzamosan a termő szőlőkben jelentős terméshozam növekedést értek el. A jégverés ellenére az átlagtermés az 1971-1975. évi 54-65 q/ha-ról 1976-1980. években 73-96 q/ha-ra emelkedett, A korábban ráfizetéses állattenyésztés a tervidŐézak vécére jövedelmezővé vált.