MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

Az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 868 főröl 693 főre csökkent. A fokozottabb követelményeket támasztó közgazdasági környezetben Is biztosítani tudták a termelőszövetkezet kiegyensúlyozott gazdálkodásához, a mérsékeltebb ütemű, de a folyamatos fejlődéshez szükséges pénzügyi feltételeket. A feIsotérkényi Dózsa Tsz 28 millióról 39 millió forintra növelte termelési értékét lényegében változatlan létszámmal. Kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt nagy szerepe van a kiegészitő tevékenységnek, /kőbánya, mészégetés/ amely 1980-ban az összes termelési érték 59 %—át tette ki. Folyamatosan nőttek az alaptevékenység hozamai is. Különösen az állattemónyósztósben, ezen belül is a tejhozam alakulásában értek el az adottságokhoz viszonyított jó eredményt. Feszitett, de kiegyensúlyozott pénzgazdálkodást valósítottak meg, A kiskereskedelmi áruforgalom nagysága a megyeszókhelyen folyóáron számolva 53 %-kal nőtt, öt év alatt. Ezen belül az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett a ruházati termékek forgalma és nagyobb kereslet jelentkezett a vegyesiparoikkek iránt, A vállalatok középtávú forgalmi tervüket teljesítették, A realizált vállalati eredmény meghaladta az öt éves tervben számítottat, A vásárlási szándék felkeltése, a forgalom fokozása érdekében árengedményes vásárokat, rendezvényeket szerveztek. Annak ellenére, hogy több ipari árufőcsoportban párhuzamos forgalmazás folyik a városban, nem alakult ki az áruházak, boltok között olyan érzékelhető verseny, emely a választék bővítésében, a kiszolgálás kulturáltságában nyilvánult volna meg. A bolti eladók többsége továbbra is érdektelenül, lélektelenül végzi munkáját. A vendéglátóipari vállalatok a tervidőszak első három évében dinamikusan növelték forgalmukat /éves átlagban 9-10 jt-kal/. 1979. második félévétől az éttermi ételfogyasztás jelentősen visszaesett. A vállalatok a megváltozott körülményekhez igyekeztek igazítani üzletpolitikájukat. Ennek érdekében alacsonyabb osztályba sorolást végeztek, csökkentették az ételárakat, stb. Ezek az intézkedések nem bizonyultak eredményesnek, a forgalom élénkítést illetően nem hoztak érdemi változást. Ilyen feltételiek mellett sem tapasztalható lényeges javulás az udvarias, kulturált vendégfogadás területén. A vállalati eredmény - a nyereség szempontjából kiugróan kedvező 1980-as év ellenére - nem éri el az öt évre tervezettet. A város idegenforgaImi vonzása - az elmúlt két évben bekövetkezett megtorpanás ellenére - jelentős. Az idegenforgalom fogadási feltételei lényegesen nem javultak. A város kiskereskedelmi- és vendéglátóipari hálózatának alapterületét a középtávú terv 15 ezer i'-rel szándékozta növelni. Ebből mintegy k ezer •* megvalósítása 1981. évre húzódott át /Sándor Imre utoai ABC és Iparoikk Áruház, Vörösrák Étterem, Csuvas Étterem/. A késedelem oka előkészítési és kivitelezési problémák.