MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelési értéke jelentősen meghaladja, a tervezettet, A lakásépítési tevékenység a tervidőszak második felében mérséklődött. Öt év alatt a vállalat 1757 db lakást adott át. Az építés—szerelési tevékenységét évről-évre növekvő részaránnyal megyén kivíil realizálta a vállalat, mig 1976-ban a termelési érték 8,8 %-át tette ki, addig 1980-ban már 35,9 #-át. A vállalat nyereségvolumene 1979-ig dinamikusan növekedett, 1980-ban a Jövedelmezőség színvonala az 1979. évi szint 35 éra ínórsSklődött. Az a vállalatnál az ismert módon kialakult helyzet, valamint a hatékonyság növekedéssel alá nem támasztott bér, illetve keresettrjlesztés adóterhei és a fejlesztési alapot terhelő jelentős kötelezettségek miatt a vállalat 1980-ban alaphiánnyal zárt. Az Egri Közúti Épitő Vállalatnak az V, ötéves tervben növekedett részvétele a városi feladatok megvalósításában /25« sz. ut átvezető szakasza/, A termelés felfutásának dinamikája csökkent. Az aszfalttermelés a fizetőképes kereslet osökkenése miatt 1980-ban az 1975. évi termelési szintet megközelítőre ősökként. Ennek ellenére a vállalat termelési tervét túlteljesítette, jövedelmezőségi szintje elmaradt a tervezettől. A beszámolási időszakban egyesült két építőipari szövetkezetünk. A fúzió profilváltozást is eredményezett, a termelést a felújítási-, épületkarbantartási munkák képezik. A profilnak megfelelő, javuló teohnikai felszereltséggel, évi közel 70 milliós értékben járul hozzá az egyre növekvő felújítási igények kielégítéséhez. Néhány kivételtől eltekintve /Tanácsi ÉpitŐk, Ingatlankezelő Vállalat/ jellemző volt, hogy az építőipari szervezetek termelési feladataikat a tervezettől alacsonyabb létszámmal oldották meg. Súlyosbítja gondjaikat, hogy a szakmai struktúra nem felel meg az alkalmazott technológiának, építési igényeknek. A vállalatokon belül kevés kezdeményezés történt a képzés, átképzés rugalmas szervezésére. Általános jelenség, hogy a termelés felfutását jelentősen maghaladja a bérfejlesztés mértéke. Nincs összhang a bérfejlesztés a teljesítmény és a hatékonyság növekedésének mértékével. Jelentős hiányossága az építőiparnak, hogy nem javult a minőség színvonala, változatlanul hosszú az átfutási idő. Több beruházást kezdenek meg, mint amennyit határidőre képesek befejezni. Még mindig jellemző az év végi átadások és az áthúzódó beruházások nagy száma. Nem javult számottevően a szervezettség, a munkafegyelem. Az építőipari szervezetek együttműködésében a társaság megalakuláss határozott előrelépést még ez ideig nem eredményezett.