MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. április. 22.

596. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 2. Jelentés a szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók munkára nevelésének tapasztalatairól (1975-1980). Javaslat a fejlesztés feladataira az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Patkós Attila); munkásőrségbe való felvétel; gazdasági fegyelmi eljárás indításához való hozzájárulás (Káli Ottó, a MÁV Eger állomásfőnöke). - 4. Különfélék: dr. Kovács Lászlóné pártfegyelmi ügye.

A tervidőszak második faléban a kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségek hatására tapasztalható volt a termelési szerkezet, a gyártmányösszetétel korszerűsítésének igénye. Eredményes volt az erre irányuló tevékenység a Finomszerelvénygyárban, a Csepel Autógyár 3* az. Gyáregységében, az AGRIA Bútorgyárban, a Borkombinátnál és a MEZŐGÉP—né1, A termelési és termékszerkezet változásának üteme azonban még a legtöbb egységnél lassú, elmarad a követelményektől. A tervidőszek folyamán dinamikusan nőtt az ipari vállalatok, szövetkezetek exportja, Európa szinte minden országába eljutott valamilyen Egerben készült áru. Az export piacra történő értékesítés az összipari termelésnek 18,8 £-át teszi ki. A tőkés piaora való kivitel az össz-termelésnek 6,1 A legjelentősebb a gépipari ágazat exportja, mely az össz-kivitelnek 75 %-át adja. Elmarad a lehetőségektől az élelmiszeripari ágazat. A tervidőszak első éveiben az export gazdaságossága sok terméknél nem volt kielégítő. Az időszák végére azonban a következetes piaoi és ármunka, valamint a termék minőségét javitó intézkedések eredményeként pozitiv előrelépés történt. /Finomszerelvénygyár, BUBXV, MEZŐGÉP, Ruhaipari Szövetkezet/ A vállalati eredmények évenként, ágazatonként és egységenként nagy szóródást mutatnak. Az eredmények az időszak első három évében gyorsan nőttek, 1979-ben a növekedés mérséklődött, illetve néhány helyen stagnált, 1980-ban a növekvő mértékű elvonások hatására ősökként, de az éves nyereségterveket az egységek többsége túlteljesítette. Építőipari szervezeteink a tervidőszakban 51,5 #-kal növelték termelési értéküket, az előző tervidőszak befejező évéhez viszonyítva. Néhány kivételtől - EVXLL, Vízügyi Épitő Vállalat - eltekintve feladataikat a tervezettet meghaladó mértékben teljesítették. A termelés ilyen arányú felfutásához nagymértékben hozzájárult a vállalatok - központi forrásokkal is segített - kapacitást bővitő fejlesztései. A végrehajtott beruházások döntő többsége gépi beruházás formájában valósult meg. Ennek ellenére a tervidőszakban mégis jellemző volt a kapacitás hiány, A legnagyobb építőipari egységeink közül a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat évenkénti teljesítménye hullámzó volt, de termelési tervét összességében a tervezettet meghaladóan teljesítette. Tevékenységét alapvetően meghatározta a központi ipari háttér megteremtése és a javuló teohnikai felszereltségre épülő teohnológiai változás végrehajtása. A javuló feltételek és a termelés volumenének növekedése ellenére a vállalat öt éves összevont eredménye 31 mFt veszteséggel zárult. Az építés-szerelési tevékenységük döntően a megye területére terjedt ki. A megyén kivüli tevékenység részaránya öt év átlagában 10,7 #-os. Csőkkent az ipari beruházások száma, növekedett a lakó- és a kommunális létesítmények termelési volumene. 1977-től a budapeati lakásépítésből is részt vállalt a vállalat. Jelentős lakásépítési programjukat /3lk6 db/ minimális lemaradással teljesítették.