MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. november. 24.

479. ő. e. (19. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. XI. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a Heves Megyei Vízmű Vállalat igazgatójának kinevezésére (dr. Kovács Sándor). - 2. Az AGRIA Bútorgyár jelentése a gyártmányszerkezet és a gyártás korszerűsítésének helyzetéről. - 3. Jelentés Eger város 1976. évi közművelődési programjának teljesítéséről. - 4. Jelentés a város versenysportjának helyzetéről. - 5. Egyebek.

A tőkés export jelenleg hullámvölgybe került, ezlb. 2 éve tart, A gyártmányokkal szemben támasztott követelményednek eleget tud tenni. A termékeiket a Szovjetunió vagy Lengyelország azonnal megvenné, kontingens hiányzik. Az exportot a 4,5 - 5 millióról 1977-ben 20millióra kívánják növelni. A vezetőknél bizonyos túlterheltség jelentkezik. A jelenlegi főkönyvelő megválasztása nem a legszerencsésebb dolog volt, ezt rövid időn belül meg kell oldaniuk. A hitelkérelem nem lett elutasitva, konzultatív tárgyalások folytak, az Állami Fejlesztési Bankkal és a Magyar Nemzeti Bankkal. Jugoszláviával kb. fél éve folytatnak tárgyalásoltat. Hosszú távú együttműködést kivannak kötni. Az átköltözés óta a társadalmi tulajdon védelme sokat javult. Fegyelmi vétség miatt 3 dolgozó lett felelősségre vonja, egy kiváló dolgozó lett egy negyedévre segédmunkásnak visszaminősítve. A vállalatnál összeférhetetlenség nincs jelenleg. A belső ellenőrzés jobb, konkrétabb mint eddig volt. A tőkés export alakulása sajnos nem kedvező, 11 millióról visszaesett 4,5 millióra. Ez főleg a tőkés országokban bekövetkezett válságok miatt mutatkozik. A külkereskedelem rosszul realizál, nem figyel oda a tárgyalásokra, azokat nem késziti felő megfelelően. Ebből már számtalan problémájuk adódott. A BUBIV egri gyárával a kooperáció amég nem problémamentes. A zajszintcsökkentés érdekében megtették a megfelelő lépéseket. Hangelnyelő falakat húznak fel az erősebb zajt adó gépek köré, de végleges ^megoldást nem lát. A lakkozó üzemben a gázálarc viselését nem irték elő kötelezően, Itt a dolgozókat kb. félévenként más munkahelyre helyezik. A gyár jelenleg két helyen székel. A Kietályai uton van a telep, a dolgozók többsége, mig a Kézich K. utcai telepükön a műszakiak dolgoznak, vagy a vezetés. E két telephelynek a kapcsolata nem megoldott, mivel telefonuk nincs közvetlen, most kértek egy gépkocsit. Naponta kb. 50 ember utazgat. A szervezetlenség főleg abban mutatkozik, hogy az alkatrészeáramlás nincs szinkronban az igényekkel. 100 fős létszámnövelést akarnak végrehajtani, ebbe beletartozik már a káli részlegnél is a bővités. Nem nagyüzem akar lenni, hanem az igényes bútorok előállitására törekendke. A kézi varrókat gépre akarják helygzni, és az eddigi kézi varrást minél előbb gépesíteni. Elkészült az V. ötéves terve a vállalatnak, ahol már megvannak a határidők és a felelősök is. Minél korszerűbb berendezéseket akarnak beszerezni, mivel az igényes bútorokat csak igy tudják előállítani. Kormos Géza elvtárs válaszolt a feltett kérdésekre: a társadalmi tulajdont érintő téma nem szerepelt eddig taggyűlés előtt. Az az általános vélemény, hogy a dolgozók elítélik az elkövetőt. Kócza Imre elvtárs hozzászólásában elmondja, hogy a gyár valóban nagy utat tett meg, Nemcsak a korsaerütlen telephely felszámolása, hanem a termékfejlesztés eredményeként egy tetszetős, szép AGRIA stilus hódit idehaza és a haláron tul is. Ez azt jelenti, hogy valóban jó szellemben dolgoznak. A fejlesztés azonban ujabb gondokat alakított ki. Nem mindenben sikerült felzárkózni a piaci köreteimenyekhez. Az AGRIA termékei eladhatóságát nagyban növelné más