MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. május. 26.

468. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. V. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Ludvig István pártból való kizárása; javaslat a Heves Megyei TESZÖV titkára (Farkasdi Gyula) tisztségéből való felmentésre. - 2. Jelentés a Heves Megyei Vízmű Vállalat pártalapszervezete irányító és ellenőrző munkájáról - 3. Jelentés „a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus gyakorlatának érvényesüléséről az értelmiség körében” Eger városában. - 4. Szóbeli tájékoztató a dolgozó nők képzésére és továbbképzésére vonatkozó intézkedések megvalósításának tapasztalatairól.

A nemzetközi munkásmozgalomben elvetik a sematikus, a nemzeti érdekeket figyelmen kivtil hagyó politikát, ugyanakkor észreveszik az olasz, franoia, spanyol álláspontot, reagálnak rá, nem fogadják el* Egyöntetűen elitélik a kinai eseményeket, egyáltalán a maoizmust a marcizmustól idegennek, a kinai nacionalizmus szélsőséges elemének tartják* Kommunista értelmiségünk a szocialista internacionalizmuson belül az együttműködést, az összefogást, a közös érdekeket hangsúlyozza* A szolidaritás, s annak konkrét formái már több problémát vetnek fel* Volt aki ugy fogalmazott, hogy rengeteg pénzébe kerül a szocialista közösségnek, s a végén semmi hasznunk sincs belőle* /FI: Egyiptom/* Ugyanakkor a kritikusabban gondolkodók azt is meglátják, hogy sajnos szolidaritási akcióink időnként politikailag nem megfelelően előkészítettek* /"Nagyrésze felszínes és látszateredmények elérésére törekszik" - mondja egyik műszaki párttagunk/* Ezek után vizsgáljuk meg, melyek azok a gondok, amelyekkel a proletár internacionalizmus eszméjének gyakorlati megvalósulása során találkozunk* Néhány elvi tisztázatlanság is felelhető még értelmiségi párttagjaink között: Egyesek szerint a szooialista hazafiság kérdése elméletileg nem eléggé kidolgozott, az internacionalizmus talán jobban* Ez utóbbihoz való viszony közvetlenebbül mérhető. Pl: a különböző mozgalmak megítélésével, a pártok munkájával kapcsolatos állásfoglalással, stb. Mások szerint az internacionalizmuson belül a szoc. internacionalizmus kérdése kidolgozatlan* Internacionalizmusunk egyrészt a szocialista országok közötti internacionalizmus, amely a szocialista világrendszer fejlődését segíti, amely az épités kedvező feltételeinek megteremtése irányába hat. Internacionalizmusunk másrészt a tőkés országok munkásmozgalmait és a fejlődő országok mozgalmait segiti. Mindkettő, de különösen a szocialista internacionalizmus olyan politika kidolgozását követeli meg, amely összehangolja a nemzeti és internacionalista szempontokat.