MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. május. 26.

468. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. V. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Ludvig István pártból való kizárása; javaslat a Heves Megyei TESZÖV titkára (Farkasdi Gyula) tisztségéből való felmentésre. - 2. Jelentés a Heves Megyei Vízmű Vállalat pártalapszervezete irányító és ellenőrző munkájáról - 3. Jelentés „a szocialista hazafiság és a proletárinternacionalizmus gyakorlatának érvényesüléséről az értelmiség körében” Eger városában. - 4. Szóbeli tájékoztató a dolgozó nők képzésére és továbbképzésére vonatkozó intézkedések megvalósításának tapasztalatairól.

Az elméleti tisztaságban, tisztázottságban is van tehát bizonytalanság. Ezt még csak mélyíti az egyes országok konkrét gyakorlata. Pl: Kina, Románia, Jugoszlávia. Egyértelműen vallják, hogy mi, magyarok, jobban betartjuk a marcizmusleninizmus elméletét, mint a környező országok /pl: nemzetiségi kérdés/. Párttag értelmiségünk mentes a nacionalizmustól, bár még bizonyos nosztalgia él pl. Erdély vonatkozásában. Az idősebbek őszintén beszélnek arról az útról, amelyet horthysta szellemű, irredenta neveltetésük óta s máig megettek, ahogyan fokozatosan magukévá tették a párt nemzetiségi politikáját. Romániában járva pl. észreveszik a problémákat, de tudják, hogy azokat csak Románián belül lehet megoldani. Milyen konkrét tények utalnak a még meglévő negatívumokra? Sokan emiitették, hogy még mindig él a nacionalizmus, a sovinizmus és egyes körökben a kozmopolitizmus. Egyesek szerint még olyan felfogás is akad az értelmiségi párttagok körében, amelyek lebecsülik a felszabadító mozgalmak szerepét és nem tulajdonítanak jelentőséget a szolidaritási akcióinknak. Vannak akik belügynek tekintik más országok munkásosztályának küzdelmét. Mások szerint a határkérdésekben nincs kellő megítélés a fejekben /pl. Erdély kérdése/. Problémaként jelentkező gyakorlati megvalósulások a szocialista haza fiság és a proletár internacionalizmus témakörében: - Egyesek külön választják a hazafiságot és az internacionalizmust, nem dialektikus egységben vizsgálják. - Néhányan nem kötik össze a hazafiságot és az internacionalizmust az alapvető erkölcsi vonásokkal. - Mások elsősorban elvi sikra vonatkoztatják e fogalmakat, a gyakorlatra nem. - A nemzeti büszkeséget nem használjuk ki eléggé. Félünk tőle. Elmondjuk kpl. hogy nyugati gépet vásároltunk, ezzel termelünk, de már kevesebbet beszélünk, saját eredményeinkről. Nem büszkélkedünk vele. Az elismert munkáért kapott kitüntetések viselését is szegyeijük! - A hazafiság gyakran a múltra irányul, a jelenre kevésbé. Nem beszélünk eléggé arról, hogy most mi a hazafiság. ./.