MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. április. 28.

466. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. IV. 28. - Napirend: - 1. Jelentés a közúti járműprogramból a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárára háruló feladatokról, az ezek teljesítését elősegítő gazdasági, politikai és mozgalmi munkáról - 2. Jelentés az MHSZ városi szervezete munkájáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Brassó Zsigmond, Tóth Ákos munkásmozgalmi múltjának helyesbítése; munkásőrségből való visszahívás; Tyukasi Károlyné pártból való törlése; Knapp József pártból való törlésének vizsgálatára előterjesztés. - 4. Egyebek: a társadalmi munkaakció sikeréről; formaruha javaslata a TÜSZI által rendezett társadalmi temetkezésekre.

Vass József elvtárs elmondja, hogy 5-6 évvel ezelőtt ez a gyár volt a város legtöbb fiatalt foglalkoztató munkahelye. Sok már a régi dolgozó, éppen ezért ez a gyár sokat foglalkozott a szakemberek képzésével. Nagyon nehéz ezeket a fiatal dolgozókat itt tartani, foglalkoztatni. A gyárban nagyon jó kollektiva alakult ki, nem volt mindig egyértelmű ez. A pártszervezet, gazdaságvezetés mindig egységes volt, őszintén elmondták a dolgozóknak a problémákat, hogy mi várható, mit várnak a gyárban dolgozóktól, de hosszabb távra nagyon keveset tudtak mondani. Nagyon nehéz megoldani a szakmunkástanulók kérdését. Nincs munkásszállás a gyárban, ez még nehezebbé teszi a helyzetet. Az elmúlt időszakban sokan itt hagyták a gyárat, mert nem látták a jövőjüket. Ez a probléma megoldódik, ha ezek a dolgok rendeződnek. Schmidt Rezső elvtárs összefoglalójában elmondja, az volt a cél, hogy a végrehajtó bizottság megismerje a sár helyzetét, erre teljes egeszében megfelelt a gyárlátogatás es a jelentés. A gyár nemrég mult 25 éves, aminek alkalmából áttekintették a multat, ami nem éppen problémamentes volt. A gépjavítástól egészen a Csepelhez való kerülésükig mindig jármüvekkel foglalkoztak* A gyárban volt egy felirat "változó gyárfelirat, de változatlan akarat" cimmel. Ez a legtömörebb jellemzője a kollektiva és vezetés szemléletének. A gyár mindig népgazdasági szükségletet elégített ki és a zömében nem a nosztalgiával és a siránkozással foglalkozik az átszervezéseknél. Az első fejezetben jól mutatja be a gyár közelmúltját és gyártmányainak alakulását. A második fejezetben az 1970-75. közötti időszakot jól jellemzi. A felsorolt 8 pontban történt intézkedések összhangban vannak a párt és kormányintézkedésekkel, pedig vállalati szintről erre nem történt inspiráció, inkább akadályozás féltékenységből. A változások ellenére állandóan fejlődött az üzem szervezettsége, szakmai felkészültsége, amit elsősorban a kollektiva politikai mozgalmi munkájának magas fejlettségi színvonala segitett elő. Az eredmények és problémáknak a felsorolása korrekt és mértéktartó. Külön dicséretes a városi társadalmi munkában való részvétel a látható belső rend mellett. A megfogalmazott önkritikát megfelelő kritikával kell fogadni, mert ez nem az egri gyár hibája, hanem külső okokra vezethető vissza • Az éves, esetleg gyári V. ötéves terv léte látszólag nem indokolt, de az önálló gondolkodást a perspektivikus gyártás fejlesztést és a stabilitást mindenképpen elősegítené. A vállalat V. ötéves tervét jóváhagyta a KGM, de a fejlesztési alap mérlegét át kell dolgozni, hogy az hitelképes legyen. IKARUS nyereségből való részesedés indokolt. A ZF váltó gyártásával kapcsolatos problémák ténylegesen fennállnak. Az öntvény és kovácsidom ellátásban a KGM segit. A létszámproblémával kapcsolatban először legyen meg a határozott perspektíva, és utánna legyenek tárgyalások.