MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. április. 28.

466. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. IV. 28. - Napirend: - 1. Jelentés a közúti járműprogramból a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárára háruló feladatokról, az ezek teljesítését elősegítő gazdasági, politikai és mozgalmi munkáról - 2. Jelentés az MHSZ városi szervezete munkájáról, javaslat a további feladatokra. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Brassó Zsigmond, Tóth Ákos munkásmozgalmi múltjának helyesbítése; munkásőrségből való visszahívás; Tyukasi Károlyné pártból való törlése; Knapp József pártból való törlésének vizsgálatára előterjesztés. - 4. Egyebek: a társadalmi munkaakció sikeréről; formaruha javaslata a TÜSZI által rendezett társadalmi temetkezésekre.

A végrehajtó bizottsági ülés gyárlátogatással kezdődött, Demeter Pál és Popovics Ferenc elvtársak kiséretében a végrehajtó bizottság tagjai megtekintették a gyárat. Ezt követően Schmidt Rezső elvtárs üdvözölte a megjelent elvtársakat, megállapította, hogy a végrehajtó bizottsági ülés határozatképes és az ülést megnyitotta. Üdvözölte a Csepel Autógyár műszaki igazgatóját, Romvári Ferenc elvtársat, valamint az anyag előterjesztőit Demeter Pál és Popovics Ferenc elvtársakat. Demeter Pál és Popovics Ferenc elvtársak az anyaghoz a szóbeli kiegészítésüket megtették. A szóbeli kiegészitás elhangzása után a végrehajtó bizottsági tagok közül Kócza Imre, Angyal Józsefné, tettek fel kérdést. Kérdést tett még fel Romvári Ferenc elvtárs. A feltett kérdésekre először Demeter Pál elvtárs válaszolt: Az anyag tartalmazza a területek kihasználtságának a problémáját is. Az epületek kihasználtsága 1971-ben leállt, azóta nem változott nagyobb mértékben. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a gyár pár év leforgása alatt többször került uj gazdához. Ennek legszembeötlőbb példája az, hogy mint a gyárlátogatáson is látták az elvtársak, akarattal lett az utolsó csarnok bemutatva utoljára, mivel az nincs még kihasználva, évek óta szinte üresen áll, csak egy-két gép dolgozik benne. Ebben a csarnokban szoktál a munkásgyüléseket tartani. A rossz hangulatot elsősorban az őszinteséggel lehetett levezetni a munkásokkal szemben. Próbálták megértetni velük a felmerült problémákat, hgy miért volt a "gazda" cserére szükség. A rossz hangulat levezetésének másik módja a vezetés összetartozásán múlott. Nemcsak a felsőbb vezetés volt egy véleményen, hanem a gyár összes vezetője, legyen az igazgató, vagy művezető. A dolgozóktól a vezetőkig ment a döntés. Tehát kikérték a munkások véleményét is. A dolgozók megértették a változások okát. 1971-ben 310 ipari tanulója volt a gyárnak, jelenleg 146. Forgácsoló szakmában az ipari tanulók száma jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a körülményeket nagymértékben javitották. Újként jelentkezik a gyárban, hogy a forgácsoló szakmában érettségizett osztályt szerveztek. Igyekeztek a területkihasználást maximálissá tenni, valamint a gepi berendezést korszerűsíteni. A változások bizonyos mértékben törést okoztak a gyár életében. Az elmúlt 5 év alatt a gyár hovatartozása három alkalommal változott. A következőkben Popovics Ferenc elvtárs válaszolt a feltett kérdésekre: 1968-tól sikerült megoldani azt a feladatot, hogy a vezetés, a törzsgárda itt maradt. Mindig együtt lépnek fel a feladatok, problémák megoldása mellett, erős, egységes munkáslégkör alakult ki. Őszintén elmondták az embereknek, hogy mik a problémák, véleményüket kérték. A párttaggyüléseken mindig tájékoztatták a tagságot az akkori helyzetről. A párt- és gazdaságvezetés között a kapcsolat jól alakult, a kölcsönös segitség elve érvényesül.