MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. január. 23.
408. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. I. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: javaslat a Vöröskereszt Eger városi titkárára (levéve napirendről); javaslat a Centrum Áruház, Eger igazgatójára (Kovács Lászlóné); javaslat a TÜZÉP Egri Telepe igazgatójára (dr. Szilik Károly). - 2. Jelentés a város gazdaságának 1973. évi fejlődéséről, javaslat az 1974. évi gazdasági feladatokra. - 3. Javaslat a városi pártbizottság 1974. évi programjára és a végrehajtó bizottság 1974. I. féléves munkatervére. - 4. Jelentés a végrehajtó bizottság 1974. évi munkájáról.
A . gazdálkodás színvonala varosunk iparában általánosan javult, a hatékonyság folyamatos növekedést mutat. A termelékenység többnyire a tervezett mértékben, vagy azt , meghaladóan emelkedett, Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték növekedése a gyártmányszerkezet változás,és a legmodernebb technológiai alkalmazása révén a VILATI-nál 42 %-os az AGRIA. Bútorgyárnál 33 % t némileg elmarad a tervtől. A tervezettel szemben jelentős termelékenység emelkedést /27 %/ ért el a Szolgáltató Vállalat. A termelékenység általában azoknál az egységeknél stagnált, esetleg csökkent, ahol a rendelésállomány alacsony volt, a kereslet a termelés növelésének gátat szabott. Gyáregységeknél, mint a HAFE. esetében,a profilváltozás a termelékenység alakulását torzitva mutatja, A létszámgazdálkodás az iparban kiegyensúlyozottabbá vált, nyugvópont felé közeledik a munkaerőváldorlás. Egységeink többségénél a munkaerőiorgalom csökkent, A létszámmozgás iránya egészséges, a progresszíven fejlődő egységek irányába és a szolgáltatás felé hat. Az iparban foglalkoztatottak létszáma minimálisan emelkedett, mig a gazdálkodó egységek nagyobb hányada létszámhiányt mutat ki. Külbn2-ges feladatot adott az értékesítési gondokkal küzdő egységek számára, főként a Dohánygyárnak az •átmenetileg felszabaduló munkáslétszám foglalkoztatása. Az iparban kevés kivétellel tovább romlott a munkások és alkalmazottak létszámaránya. A szövetkezeti ipar esetében ez, a magasabb technológiai szinvonal és a szervezettség emelésének igényével részben indokolható. Egyes gazdálkodó egységeknél a csökkenő munkáslétszám összefüggésben a termelés időleges korlátozásával, végeredményében a munkás alkalmazotti- arányt rontja. Varosunk iparában sem emelkedett az eszközök kihasználása. Területenként pedig romlott a műszak együttható, bár egységeink a legnagyobb értékű, korszerű berendezések kapacitását igyekeztek kitölteni, amennyiben termelési programjuk azt indokolta.
