MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. január. 23.

408. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. I. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: javaslat a Vöröskereszt Eger városi titkárára (levéve napirendről); javaslat a Centrum Áruház, Eger igazgatójára (Kovács Lászlóné); javaslat a TÜZÉP Egri Telepe igazgatójára (dr. Szilik Károly). - 2. Jelentés a város gazdaságának 1973. évi fejlődéséről, javaslat az 1974. évi gazdasági feladatokra. - 3. Javaslat a városi pártbizottság 1974. évi programjára és a végrehajtó bizottság 1974. I. féléves munkatervére. - 4. Jelentés a végrehajtó bizottság 1974. évi munkájáról.

Előfordul, hogy az ilyen berendezések a gyártási folyamathoz, eredeti célok meghiúsulása miatt feleslegesek, vagy az általános átbocsájtó képességhez túlméretezettek. Továbbra , is indokolatlanul magas a nullára irt, vagy korszerűtlen berendezések aránya. A párt és kormányhatározatok hatására tovább bontakozik az üzem és munkaszervezés fejlesztése. Kézzel fogható eredményeit azonban kevéssé lehet felmutatni, egyenlőre az inkább csak szerveveti változásokban, különböző tervezetek és tanul mányok formájában jelentkezik. Helyenként a szervezésfejlesz tés ma is a felső vezetés, a kialakulóban lévő szervező appa rátus problémája, a munkahelyi szervezés térhóditása nem kielégitő. Blőbbrelépést tapasztalunk a Dolgozz Hibátlanul mozgalom elterjedésében. Néha ösztönösen, máshoz nagyfokú tudatossággal foglalkoznak e munkarendszer bevezetésével. Ki kell emelni az Egri Dohánygyár eredményeit a DH. munkarendszer területén, ahol ezt a gazdálkodás hatékonyságát növelő egyéb intézkedésekkel egységben kezelik, és az egész kollektiya megmozgatására töreksz enek• ' A nyereség további emelkedést mutat, az iparban egyetlen veszteséges egység volt /l.sz. Téglagyár/. Különösen az egy foglalkoztatottra jutó nyereség emelkedése jellemző. A nyereség növelésének forrása csak kisebb részben a termelési volumen emelése, hiszen különböző intézkedéseik hatására a. termelést nem, vagy kevéssé növelő egységek egy része is nagyobb nyereséget realizált, valamint többségében a nyerésé hányad is növekedett. A gyártmányszerkezet módosítása, kiegyensúlyozottabb gazdálkodás, takarékosabb költségtervezés és felhasználás, a készletek viszonylagos csökkenése, gyorsabb realizálási folyamat nagyobb forgási sebesség, megfontolt hitelgazdálkodás válik e gyre j e11emzőbb é•