MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. február. 11.

310. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. II. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Szabó János fegyelmi ügye; büntetőeljárások és a pártbüntetések. - 2. Jelentés a város gazdaságának 1969. évi fejlődéséről, javaslat az 1970. évi gazdaságpolitikai feladatokra. - 3. Jelentés a társadalmi szertartások helyzetéről és feladatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság mellett működő társadalmi bizottságok összetételére, feladatkörére és munkamódszerére. - 5. Egyebek: Őszi Vencel fegyelmi ügye.

Szövetkezeti mozgalomban az elmúlt évben az uj szövetkezetpolitikai irányelvek álltak az érdeklődés középpontjában. Az ipari, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek jogi helyzete rendeződött, állami felügyeletüket a tanácsok végrehajtóbizottságai vették át és a középirányitó szövetségek a jövőben érdekképviseleti, szolgáltató és mozgalmi funkciót töltenek be. Ennek alapján a két szövetségnél /MÉSZÖV,KSZÖV,/ a szövetkezetpolitikai irányelvek hatására szervezeti változsáok kezdődtek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a szövetkezeti tulajdon megerősödött, tovább nőtt a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága, melyet a jogi és szervezeti önállóság megfelelően elősegitett. 7» A gazdasági egységek 1969. évi hitelgazdálkodásra az átgondoltabb és megalapozottabb hitelezési tevékenység volt jellemző, A hitelpolitikai elvek alkalmazása általában megfelelően ösztönzött a népgazdasági érdek érvényrejutására, a városi fejlesztési célok megvalósítására és a jövedelmezőség fokozására, A szigorúbb hitelpolitika a gazdálkodó szervek többségét meggondoltabb ée hatékonyabb készletgazdálkodásra ösztönözte. Eimek eredményeként a vállalatok termelési készletei csak kismértékben emelkedtek. Ugyanakkor a kereskedelmi vállalatok helytelen készletezési politikája áruellátási zavarokat eredményezett* Megítélésünk szerint a vállalatoknál képződő fejlesztési, részesedési és tartalékalap növelte a vállalatok önállóságát és egyre inkább megteremti az önálló gazdálkodás feltételeit.