MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. január. 25.

228. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. I. 25. - Napirend: - 1. A Rákóczi Mgtsz pártszervezetének jelentése a politikai munka tapasztalatairól. - 2. Jelentés a város gazdasági fejlődésének 1966. évi tapasztalatairól. - 3. Különfélék: Murányi Lászlóné a Vöröskereszt egri városi titkára; Horváth István az MHSZ városi elnöke; párttagfelvételi kérelmek; Fónad József, Fazekas Jenő, László Gyula és Barna László pártból való törlése.

anyagmozgatás javítása, valamint egyéb üzem és munkaszervezései intézkedések tették lehetővé. Mindezen tényezők kedvezően hatottak az árbevétel alakulására is. Általában csökkent a minőségi kötbérek^összege, javult a selejtszázalék. A selejtszázalék csökkentéséről lehet beszámolni pl. Egri Hajtómű és Felvonógyár, az öntödei Vállalat, az Egri Dohánygyár és a Hm. Elektromechanikai és Vasipari Vállalat esetében. Az ipari üzemek által előállított termékek összetételében több lényeges változás következett be. Az összetétel változás a korszerűbb, munkaigényesebb termékek javára tolódott el. Felfutott a kompresszor, a traktoralkatrészek, belső anyagmozgató berendezések ésa finomabb filteres cigaretták gyártása. Lépést tartott ezzel a tendenciával a tanácsi ipar is, ahol tovább bővült az elektromos vezérlőberendezések köre és meghonosodott a stylbutor és modern szobaberendezés gyártása. A termelés emelkedése lényegesen megelőzte az exportértékesítést. Az exportértékesítés főleg cipőnél, konfekciónál és népművészeti tárgyaknál emelkedett, a dohányipari és gépipari termékeink iránt a várt kereslet elmaradt. A vállalatok és gyáregysegek vezetői előtt tovább erősödött a gazdaságossági szemlélet, amely elsősorban a termelési költségszintek csökkentésében jelentkezik. A termelési költségszint csökkenése legtöbb üzemben meghaladja az 1 %-ot pl. a hajtómű és Felvonógyárban 5,8 %-os, abszolút értékben közel hatmillió forint. Csökkent az anyaghányad és a bérköltség, mindezek eredményeként az ipari üzemek többségénél jelentős többleteredményt realizálnak. A takarékos gazdálkodást tükrözi az egységönköltségek alakulása is. Javult összességében a készletgazdálkodás. A készletek növekedése nem éri el az ipari fejlődés ütemének mértékét. Különösen jó eredmények születtek az elfekvő anyagok feltárásában és hasznosításában. A termelékenyság mind a bázishoz, mind a tervezetthez képest 4,6 %-kal emelkedett. Az iparágakra jellemző, hogy a termelékenység gyorsabban növekedett a tervezettnél és a termelésnövekedés a vizsgált 6 minisztériumi vállalatnál és gyáregységnél teljes egészében /loo%/ a munkatermelékenység növekedéséből származott. Ez részben annak az eredménye is, hogy minisztériumi ipar létszámfelhasználása kevesebb a tervezettnél. A tanács könnyűipari vállalatainak létszámgazdálkodása nem kielégitó", mert a termelés növekedésnek mindössze 36,3 %-Q származott a munkatermelékenység növekedéséből és 63*7 %-a a létszámemelkedés