MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. január. 25.

228. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. I. 25. - Napirend: - 1. A Rákóczi Mgtsz pártszervezetének jelentése a politikai munka tapasztalatairól. - 2. Jelentés a város gazdasági fejlődésének 1966. évi tapasztalatairól. - 3. Különfélék: Murányi Lászlóné a Vöröskereszt egri városi titkára; Horváth István az MHSZ városi elnöke; párttagfelvételi kérelmek; Fónad József, Fazekas Jenő, László Gyula és Barna László pártból való törlése.

következménye- Ez a kedvezőtlen helyzet csak részben indokolható azzal, hogy néhány vállalatnál a belső összetételváltozás következtében a munkaigényes gyártmányféleségek gyártása került előtérbe. Javulásként állapitható meg viszont

? hogy több egység már jobban mert élni a tartós létszám megtakarításból származó bérmegtakarítás lehetőségével. A munkafegyelem javulásápc. mutat, hogy csökkentek az igazolatlan munkanap hiányzások, javuló tendenciát mutat a munkaerőhullámzás csökkenése is. Az igazolatlan munkanapok száma csak a Bp» Bútoripari Vállalat egri gyáregységénél növekedett. A végrehajtott bérrendezés következtében közel 7%-kal emelkedtek a munkásátlagbérek, amely abszolút számbon 7o-13o Ft-ot jelent. Intézkedésekttörténtek a lakosság javitó szolgáltató igényeinek kielégítését szolgáló kapacitás és tevékenység növelésére,de ez még mindig nem kielégítő. Különösen nem ha figyelembe vesszük, hogy a helyi iparban az elmúlt 5 év alatt közel lo %-kol csökkent a szolgáltatásokoaránya a késztermék termelés javára. Még viszony lag messze állunk a lakosság szükségleteinek megfelelő szintű kielégítésétől, de sok esetben a végzett munkák minőségét illetően sem lehetünk elégedettek. A műszaki fejlesztés még mindig nem a kivánt ütemben halad# Tervvel és kerettel csak az önálló vállalatok rendelkeznek, s igy pl* a Finomszerelvénygyár bevezetett műszaki fejlesztésének eredménye ként több mint öt és fél oillió Ft-ot értei* Jelentős műszaki fejlesztésről lehet mégis beszámolni a gyáregységeknél is pl. az egri Dohány©'árban, amely gyár az országban egyedül végzi a cigarettagyártás kísérleteket. További beruházás és fejlesztés várható a Finomszerelvénygyárban, Hajtómügyárban KAEV-nél, Dohánygyárban, Hm.Elektromechanikai Vállalatnál., bútoriparban stb. Kedvező a műszaki fejlesztés növekvő tendenciája a szövetkezeteknél, elsősorban az exportra termelő középüzemeknél / ruházati, cipész/. Az eredmények mellett azt is látni kell, hogy - főleg tanácsi iparban - az állóeszközbővülés ellenére, az állóeszközellátottság /termelőkapacitás/' csak látszólag javul, mert a bővítés jelentős részét a kiselejtezett állóeszközök pótlására kell fordítani.