MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 4.
205. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 4. - Napirend: - 1. Jelentés az úttörőmunkáról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól, a tavaszi munkákra való felkészülésről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó István fegyelmi ügye; Kőműves Endre pártból való kizárása; Kun Lajos és dr. Rózsa Sándor fegyelmi ügye; a szeszipari és az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat pártszervezet létrehozására irányuló kérelmek elutasítása.
Az említett fejlődésen tülmehoén még igen sok a tennivaló a terme lőozövetkczeti tagok nolitik-i nevelése vonat kossásában, A tagság jelentős része még nem elégé érzi magáénak a közös gazdaságot, ami m.2gmut \tkozik abban is, hogya laza munkafegyelem következtében a tagságnak mintegy 1/3-'. véss csupán részt rendszeresen a közös munkában,\% Különösen szembeötle volt ez az elmúlt évben, mert a csapadékos időjárás következtében a munkák öszzetorlódtak ás ekkor nagyon sok termelőszövetkezeti tag háztáji területének rendbetétele után inkább kívülállóknak.ment el napszámba, mint a közös gazdaság munkáit végezte volna, A közös tulajdon megbecsülésének gyengeségét mutatja az io, hogy az elvégzett munkák minősége igen gyakran kívánnivalót hagy maga után, A közös gazdaság vagyontárgyainak vádelme nem minden tag szivügyo. Minden tsz-ben a vezetés komoly erőfeszitéseket tesz a ládák, zsákák, különböző kézi, fogat és gépi szerszámok ás felszerelések megóvása érdekében és ennek dacára minden évben jelentős az a kár, mely ezen felszerelések nem elégé lelkiismeretes védelme, vagy kezeléséből eredően a közös gazdaságokat feleslegesen terheli, A termelőszövetkezetek politikai életének igen fontos része, hogy a tsz-ek vezetői munkájukat hogyan végzik, -innak során mennyire támaszkodnak a termelőszövetkezet tagságára. Kikérik-e a tagok véleményét a tervek összeállításánál ás annak végrehajtása sor a különböző feladatok elvégzésében, A vezetés demokratizmus ág^.. figyelmen kivül hagyása, vagy nem kollőmártákü alkalmazása " ahol hány esetben jellemző volt a "Rákóczi" és a "Petőfi" tsz-bR a _ akkőppon fogadtak nem egy esetben a munka érdekében hasfctt'jfng vaslatot tévő tsz.tagot, hogy "Jóska bácsi a munkák elvé- hogy a problémája a mi feladatunk /vezetőké/, a magáé pedig ember azt végrehajtsa," Nyilvánvaló, hogy m jo szándék vezérei tagilyen formában való elutasítása certi a temeloszöymtk,^ JÍ ság önérzetét és elsorvaszt minden kezdeményező szánja azokat termelőszövetkezeti tagokkal való gyenge kapcsolat* :< nCj k körében az eseteket, amikor egy-egy termelőszövetkezet tag-,-^kezdetén valótlan hirek kelnek szárnyra ás nincs aki azt k^^g^elésekmegmagyarázza és jzzel elejét veszi megalapzatlo' nek ás intrikáknak, gyűlések megtartáA vezetés demokratizmusa a törvény által elor^ termelőszövetkesának elmulasztásával nem károsodott, mert B^XamiJttt 26 vezetőzetben 2-2 közgyűlést és 4-4 küldöttgyűlést^ általában a vezeségi ülést megtartották, A hiányosság ábba^jjgi tárgyalások tes részéről, ho^y a vezetőségi ás küldőt^j mértékben a tagok anyagát és eredményét nem tudatosítják k; l0n termelőszövetkezetközött* E téren sok javítani való akad r ben. , ' '. .. és a munkák szervezése árA termelőszövetkezetek vezetői az ^z^itéseket tettek. Az erőiedé kében az elmúlt évben is nagy erő^ ádi átívelésbe való kiadása, szitések egyike a közös területek ' ÉŐ formáinak összekapcsolásáaz anyagi ösztönző módszerek külör, zetbon i961-től alkalmaz-áak a val. A "Nagy József" Termelem;zövmj nüvel ását jó eredménnyel; közös területek ilyen formában v \