MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 4.

205. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 4. - Napirend: - 1. Jelentés az úttörőmunkáról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól, a tavaszi munkákra való felkészülésről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó István fegyelmi ügye; Kőműves Endre pártból való kizárása; Kun Lajos és dr. Rózsa Sándor fegyelmi ügye; a szeszipari és az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat pártszervezet létrehozására irányuló kérelmek elutasítása.

á $4 példa nyomán nagy erőfeszítéseket teszünk évek óta ezen eljárás alkalamazására minden t v?r.olőszövet kezetben. A felvilágosító munka eredménnyel járt, mert elterjedt ezen művelési mód a termelőszövetkezetekben oly annyira, hogy a termőszőlők 16o kh. kivételével /-Dobogás "Petőfi" tsz*/, a szántóföldi kapáskulturák pedig teljes egészében családi művelési formában törtéjLt az elmúlt évben* A családi művelés módszere azért előnyös a termelőszövetkezeteknek, mert a szerződés formájában kivállalt területek megművelését az anyagi ösztönző módz erek előnyös hatása következtében miné den termelőszövetkezeti tag 1 iztosiijj a. Ha időben és jó minőségben végzi el az időszerű munkákat a növény jó termésátlaggal hálálja azt meg, amiből a vállaló tag kétszeresen is jó jár.'Jó jár aárt, mert a nagyobb termés nagyobb munkaegység értéket eredményez, másrészt js dig az Össa ás a tervenfelüli termésből való premizálási rendszer alapján nagyobb prémiumot kap. Termelőszövetkezeteinkben alkalmazott anyagi ösztönző mód® erek helyesnek bizonyultak az elmúlt evekben. Különösen kedvező eredményeket hozott az 1964-es esztendő, melynek eredményén fellelkesülve tavaly alkalmazták minden termelőszövetkezetben. Sajnos a különböző tényezők ossz hatásaként a termésátlagok a tervezett alatt maradtak ás ezért csak a "Nagy József", a "Dobó* tsz-ben és néhány növényre a "Peőfi" tsz-ben fize ttek prémiumot. Az elmúlt évben a kukorica termelésben eddig %-os művelési forma a szőlőtermelésben is mindinkább kezdett elterjedni. A szőlők kora» tőkebeállottsága ás termőerejétől függően 4o-6o, 5o-5o ás 6o-4o %-03 formában. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyengébb szőlőkben való alkalmasnsa a %-os müvelésnek kedvező a közös gazdasági^., a termelőszövetkezeti tagra és a népgazdaságra 'ÉP§ *8? a szőlőterületeket jó megművelték, minek követte ztében nagyobb terméseket hozott. X hiányzó tőkék helyében ültetett burgonyaj bab, paprika, paradicsom kiegészítő jövedelmet biztosított a tsz.tagjának, a népgazdaság verte ringésében pedig nagyobb árutömeg jutott. Az állattenyésztés mennyiségi és minőségi növelése érdekében az elmúlt év igen komoly eredményeket hozott. A termelőszövetkezetek felszámolták állattenyésztésük elaprózottságát ás ezzel megteremtették lehetőségét egy-egy állatfaj hatékonyabb tenyésztésének. Májusban a száj— ós körcmfájási járvány elmultával a "Petőfi* tsz. átvette a többi termelőszövetkezettől a szarvasmarhaállományt ás a volt felnémeti kh.telepen megteremtette az alapjájfc egy^nagy létszámú ás ebből eredően jövedelmezőbb szarvasmarhatenyásztésnek. Az állattenyésztés szakosítása során a "Dobó" tsz. a tojás termelésre szakosodik. Ennek megvalósítása erdekében az elmúlt évben 5.ooo fh-es tojóház építését kezdte meg, melynek üzembeheIdézése 1967-ben várható. A "Nagy József* ás •Rákóczi" tsz, a sertés és barofmihus előállításával foglalkozik az elkövetkező evekben. E szervező munka még korántsem fedeződött be, mert e folyamat végrehajtásához legalább két-három évre van szükség. Addig is közbeeső ős áthidaló - megoldások-alkalmazása természetesen bármelyik tsz-ben előfordul, pl. olyan eset, hogy egyik, vagy másik termelőszövetkezet> ha nagyobb tömegű szálas és lédús takarmánnyal, silóval ren~. de Ikgzik és - enne k . Ji as znoá i jtá e ár a • jaáhány db, ..juarhahijölalását ávállal-