MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Nekem is az a véleményem, hogy ez a jelentés arra, hogy most mi van választ ad. Az önálló vállalatok és üzemek tisztábban, világosabban látják a dolgokat, ezeknél a telephelyeknél viszont rendkivül komplikáltak ezek a dolgok. A központi vállalatok nagyon biztonságosan tartalékolnak. Azt mondja a jelentés, hogy a pártszervezetek nem foglalkoztak ezzel a dologgal. Valamilyen formában foglalkoztak vele, tárgyalták, vitatták ezeket a kérdéseket. Bizonyos haladás is van. Célösztönzőket is alkalmaztak egyes helyeken és ennek komoly szerepe volt pl. a Hajtómügyárban az évi terv teljesitésében. Olyan hibákat látok a határozati javaslatoknál, hogy azokat konkrétabbá kellene tenni, meg kellene mondani, hogy elsősorban a most érvényben lévő határozatokat tanulmányozzák. Nem kellene a pártszervezeteket arra ösztönözni, hogy nagyon konkrétan foglalkozzanak ezzel. Elvileg foglaljanak állást abban, hogy mit kell csinálni. A pártszervezetek figyelmét arra kellene felhivni, hogy a szakszervezeti bizottságokkal tűzessék napirendre és ennek az előkészítésébe folyjon bele m pártszervezet. Kácsor Jánosné elvtársnő összefoglalója; A jelentéssel kapcsolatban; egy kicsit ugy néz ki, hogy rossz idő ben jött a VB ele, éppen akkor tárgyaljuk, amikor még ez a problé ma folyékony állapotban van az üzemeknél. Azért mégis megéri,hogy felmértük a helyzetet. Igaza van a Magvasi elvtársnak, a pártszervezetek konkrétan a bérezéssel ne foglalkozzanak, de a politikai hatásával foglalkozzanak. Erről külön kellé a pártszervezetekkel beszélni, hogy ilyen vonatkozásban foglalkozzanak a kérdéssel, hogy milyen gondolkodási módot eredményez az embereknél. Mi volt eddig a helyzet? - az alapbért nem tekintették ösztönzőnek, pedig a szocialista bérezés alapvető formája az alapbér,alap vető gondolata az ösztönzés. Nálunk az alapbérnek nincs olyan jelentősége az emberek gondolkodásában. Nem azt akarják, hogy a következő fizetésnél loo,-Ft-tal kapjanak többet, hanem azt, hogy jutalom osztásnál kapjanak 2oo,Ft-ot. A"mindenkinek munkája szerint" elvet az alapbérben kell megvalósítani az üzemekben. A Gyenes elvtárs mondta, hogy az alapbér egy kicsit jelenléti dijként szerepel. Ebből következek, ha valamit meg akarnak csináltatni, akkor azon gondolkodik a vezető, hogy milyen pénzt tudnának előkaparni. 0 maga sem apellál az alapbérre, ő maga is azt nézi milyen pénzt lehetne még adni. Nem mintha ez rossz lenne csak akkor rossz, ha a kettő elvalik egymástól. Magvasi Flórián