MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

A célfeladat értelmezésével is baj van nálunk. Sok esetben bizonyos megrendelések időben való elvégzését is célfeladatnak tartják. Az ilyet csakk akkor kell célfeladatnak tekinteni, ha rendki vüli esemény van, nem kaptak anyagot, előbb kell megcsinálni stb. Ebből a szempontból is jó időben tartom ennek a jelentésnek az idekerülését, hogy egy csomó helyen lesz alkalom kitűzni célfeladatokat. Fel kell hivni a pártszervezetek figyelmét, hogy ne maradjunk el az emberek tudatformálásával, mert eddig helyettesitettük a tudatformálást a jutalommal. A jutalomnak a tudatformálás gyorsítását kellene szolgálni. Az a véleményem, hogy ezekről a kérdésekről a következő titkéái értekezleten beszélni kell. Itt van a gazdasági irányitási rendszer reformja, ezzel együtt menjen a pártszervezetek politikai munkája. Ne abban merüljön ki a pártszervezetek munkája, hogy ott ülnek, amikor a bérkeretet elosztják, azt kell elérni, hogy az emberek gondolkodásmódjában érjünk el változást* Én reálisnak tartom azokat az aggályokat, amelyek a műszaki vezetők, művezetők, diszpécserekkel kapcsolatbon felvetődtek. Április kerül hozzon ide az Ipari Bizottság egy tájékoztató jelentést, hogy ezek a bérintézkedések hogyan lettek végrehajtva, milyen tapasztalatok vannak, milyen politikai hatással vannak az emberekre. A bérrendezések okoztak-e feszültséget az egyes üzemekben. Azt kellene javasolni a pártszervezetek felé is, hogy áprilisira körül ők is mérjék fel és vitassák meg taggyűlésen elsősorban a politikai oldalát* Azt talán előbb is érdemes lenne megnézni, hogy az üzemevezetők bérrendezésére van-e központi keretből pénz, és az üzfeoefejlesztési alap felhasználásának lehetőségével éltek-e. A tartós létszám megtakarításból eredő bér 4o-6o %át az üzemek felhasználhatják anyagi ösztönzésre, a telephelyek azért nem élnek ezzel a lehetőséggel, mert le sem tudják ezt mérni. A tanácsi vállalatok pedig azért nem, mert nem egyformán értelmezik ezt a rendelkezést. Érdemes lenne lemérni azt, hogy volt-e ilyen a városban, mert a decemberi határozat erről nagyon határozottan beszél. Lejáratjuk magunkat, ha ez csak szólás-mondás marad. Ha olyan tapasztalat van hozzuk a VB elé. Én ezt olyan fontos problémának tartom, amelynek politikai kihatása nagyon rossz lehet, ha nem jól alkalmazzuk. A Gyenes elvtárs javasolta, hogy a III.n.évben térjünk erre viszsza. Én egyet értek vele, azonkivül azt javaábm, hogy áprilisban jöjjön ide a mostani helyzetről egy tájékoztató.