MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Ezt lehet ellensúlyozni a bérfejlesztési alap Eelyes felha3?nálá­séval. Minden vonalon nagyon vigyázni kell arra, hogy ezt az ala­pot ugy használják fel, hogy ösztönző legyen. Azt mondták az elvtársak, hogy a pártszervezetek nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A Megyei Párt VB is foglalkozott ezzel, a ha­tározatot ki is küldtük az üzemekhez, de az a mi tapasztalatunk is, hogy nem veszik figyelembe az üzemek ezt. A Megyei Párt VB vissza fog térni erre a témára. Ugy gondolom a Városi Pártbizott­ság, a Gyenes elvtárs is ezt figyelembe veszik. Sok lehetőség van most, ha ezt helyesen használják ki, az ki fog hatni az üzemek működésére. őszi Vencel Véleménye szerint a jelentés jó. Sokat beszélnek a dolgozók erről a problémáról, sokan túlmunkát is vállalnak, hogy a keresetük na­gyobb legyen. A művezetők és a főművezetők problémája vetődik fel legélsesebben. Itt igen nagy feszültségek keletkezni:. Ez a későbbi időkben a mun­kát is gátolni fogja. Olyan helyzet adódik, hogy akik a termelés­ben részt vesznek jobban lesznek dotálva, mint aki a termelés fej­lesztésével foglalkozik. Az elmúlt évben született egy rendelkezés a munkás létszám megta­karítással kapcsolatban, csak az a baj, hogy ezt az ösztönzési formát nem értelmezik mindenhol helyesen, nagyon különböző ennek a végrehajtása. A KGM vállalatoknál megtervezni ezt nem kellett, a tanácsi vállalatoknál pedig meg kellett tervezni. Ebben egy egységes állásfoglalásra volna szükség. Dr.Lendvai Vilmos Az őszi elvtárs által felvetett probléma nem mostani keletű. A minisztériumi és a tanácsi vállalatok több fajta, nem egészen helyesnek látszó megkülönböztetésben részesülnek. Ilyen formán nem tudnak érvény szerezni az Alkotmány azon paragrafusának, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért. Egyet értek azzal, hogy a Kacsomé elvtúrsnő a kérdéseknél fel­vetette, hogy az anyagi ösztönzés alapvető formája a munkabér.Ha anyagi ösztönzésről beszélünk kevés szó esik erről, és ez a dol­gozóknál ugy fog kihatni, hogy nem az 16oo ?- Ft fizetésért dolgo­zunk, hanem a prémiumért. A Farkas elvtárs felvetette, hogy nagy a felhördülés, hogy az adminisztratív létszám nem kap prémiumot, ők is tevékenységük­kel a termelést segitik. Az ő tevékenységük nem a termelést cé­lozza, hanem az elosztást. Ez igy nem a munka ösztönzésére, ha­nem az adományozásra alkalmas. A bérezési formának olyannak kell lenni, ami magával huz. Van olyan jelenség is, hogy a munkás és a nem munkás állomány között bizonyos feszültség van. A munkások nem nagyon helyeslik a felduzzadt adminisztratív létszámot.

Next

/
Thumbnails
Contents