MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. december. 29.

200. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XII. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a városi közművek alapszervezeténél és a városgondozási vállalat alapszervezeténél végzett vizsgálatról. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1966. I. félévi munkaterve. - 3. Különfélék: Birincsik Bertalan pártból való kilépése.

A pártszervezet tagsága eredményesen nem tudott reagálni ezon hozzászólásokra, egyrészt mivel a gazdasági vezetésbe konkrét betekintésük nem volt, mert különböző munkahelyeken dolgoznak és többségük a gazdasági vezetéshez nem ért, másrészt időben is kirekesztette az esetleg hozzászólni kivánókat, mert a taggyűlést csak ó kivánta

f időt tekintve kihasználni, Fentiek figyelembevételével a tagság - ós ni is - elmarasztalja a taggyűlést vezető párttitkárt, mivel mindékor lehetőséget adott Kőmüvo3 Endrének ilyen beszámolókra és igy kirekesztett a vitából olyan hozzászólókat, akik politikai-idaeológiai munkával, vagy egyéb kérdésekkel kivánt-k foglalkozni. Elmarasztalják a párttitkárt Aun et-at/, hogy előfordultak esetek, amikor nem vezető beosztásban lévő párttagokat hozzászólásukban gátolt azért, mert személyével foglalkozik > hogy "részlegét többször ellenőrizze, vagy segítséget kértek a szakszervezeti raunr ^thoz" stb, , - igy pld. Juhász et-at, a gázré^zleg szerelőjét és Lónyai et-at, az útkarbantartók művezetőjét /vez.tag,/, aki hozzászólásában Juhász et-nak igazat adott, A bírálathoz rossz hozzáállását látva, valamint a megnemértésekot, a tagság egy része a be nen fojezett taggyűlést otthagyta, A párttitkár elvtársnak /Kun et,/ a bírálathoz való viszonyát általában igy értékelik. Nemcsak a fenti részben felhozott példa alapján, hanem általános magatartásként ítélik cieg» hogy a felé felvetett, pártmunkával és gaidasági munkával kapcsolatos bírálat tekintetében jellemző a visszautasító magatartása. Felvetődött, hogy a pártmunkában a módszere nem kicsiszolt, indul átment oson nen tud dolgozni. A párttitkár /KUn et./ magatartását bár nen egységesen jellemezték elmarasztalólag, de ha figyelombo vosszük, hogy sajátmaga beismerése szerint is sok változtatni való lenne szükséges magatartásán és előző munkahelyeiről kapott, részbun szóbeli, részbon irásos anyagot, valamint az egri VT.ÉP.lözl, o.vez. /Borics'et./ közlését, moly szerint volt módja hallani olyan tanácskozást, ahol "Kun ct. nemre való tekintet nélkül bármilyen ^zavakat képes volt nyilvánítani és oktalanul, átmenet nélkül hosszú időre visszamenően hibákat indulatában felvetni", - akkor me^llapithatjuk, hogy az elmarasztalás a meghallgatottak egy részéről jogos. Végül alátámasztja mgatartásbeni hibáját, hogy a nógrádnegyei PB "dorgálás" párt büntetésben részesítette ugyancsak magatartása miatt, A párttitkár és az igazgató között kialakult ellentét után a vizsgálatot mintegy 3 hót múlva kezdtük meg, mely azt eredményezte, hogy időközben a dolgozók 3aját maguk megbeszélték a vezetők helyzetét olyan vonatkozásban, hogy kit fognak felettesei elmarasztalni a történtekért. Túlnyomó többségben - és a történtekot figyelembevéve reálisan - az igazgató helyzetét látták olyannak, hogy beosztásába nem kerülhet vissza. A vizsgálatot negolőzőon fel is mentették az igazgatói mónkakör alól. A megkallgatottak elmondották, hogy ha nem is nyíltan, de látni lehetett, hogy a két vezotőnél nincs megértés, egységes vezetés, elgondolás és ugy vetődött fel, hogy ez esetbon elsősorban a komolyabb egyénnek ismert párttitkárnak'koílett volna - és illetékes is lett volna - a vozotéocn belüli észrevételeit saját /voz.ülésen/ vagy felsőbb fórum előtt krrábban rendeznie. Egyetértünk a neghallgatottak ilyen értelmű felvetésével, ni vei a szeptember hónapban megtartott tag-yülósen a vállalat igazgatógát számoltatták be a gazdasági munka helyzetéről. Az igazgató ísmertetto a vállalat eredményét, gondjait. A beszámolóból az állapitható