MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. december. 29.

200. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XII. 29. - Napirend: - 1. Jelentés a városi közművek alapszervezeténél és a városgondozási vállalat alapszervezeténél végzett vizsgálatról. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1966. I. félévi munkaterve. - 3. Különfélék: Birincsik Bertalan pártból való kilépése.

c A fentebbi személyeken kivül meghallgattuk a Nőgrádmogyei Tanács elnökhelyetteseit Illés és Géczi et.-akat - mivel Kun Lajos párttitkár elvtársról helyileg anyagot beszerezni nem tudunk és megkerestük teljes anyaga átvétele céljából a Nógrádmegyei 2,sz. AKÖV Vállalatot. Megállapításainkat egyrészt személyes meghallgatások alapján, másrészt a rendelkezésünkre bocsájtott - és jelenleg is rendelkezésünkre álló - anyagok alapján rögzítjük, figyelembe vévo a vizsgálathoz meghatározott szempontokat. I. Megítélésünk szerint a vizsgált alapszervezet jelenlegi vezetősége mind szakmai, mind politkkai képzettségénél fogva az összevont alapszervezet létrejötte alkalmával alkalmasnak látszott a vezetésre. A megválasztott vezetőségből kijelölt párttitkárnak ez időszakban azonban csak néhány hónapos munkaviszonya volt a vállalatnál, így még isaej:otlon volt, hogy a képzettsége mellett a pártszervezet munkáját megfelelő módszerrel, Taártvonatkozásu vezetési tapasztalat hiányában tudja-e irányítani. Tekintettel arra, hogy a vezetőségnek többi tagja ilyen vonatkozásban tapasztalt, így a vozetés kedvező munkájára számított a tagság. Jelenlegi vizsgálatunk állapotában a valósáét hűen visszaadó képet alkotni az alapszervezet szervezeti életéről nem lehet, rá vei a tagságnak véleménye szerteágazó, nom határozott* Az megállapítható, hogy volt törekvés arra, hogy a rendszeres - de csak 50-60 ?»-ban látogatott - taggyűlések alkalmával a beszámoló a párthatározatról, az időszerű politkkai eseményekről és a vállalat feladatairól tárgyaljon, megfelelő felkészültséggel, azonban hatása nem érvényesült a tagság által is simort hibák felszámolására, az egészséges légkör létrehozására. A vezetőség, de elsősorban a párttitkár a saját vállalatánál nem tett politikai erőfeszítéseket a hibák ellen, nem tájékoztatta a vezetőséget az általa észlelt hibákról ós igy a vezetőség egységoson nem indíthatott akciót a problémák megoldására. A taggyűlésekre jellemző volt, hogy a vállalat igazgatója - kőmüvos Endre - hozzászólásával termelési tanácskozássá alakította át a taggyűlést. A taggyűlések tartalnáaágát tekintve a viták nem ugy határozták meg a feladatokat, hogy politikai-ideológiai munkán keresztül segitso a tagság a feladatok megoldását. Ez adódik abból, hogy Kőműves Endre igazgató a taggyűlést - de ezen kivül valamennyi nagyobb létszámú értekezést - felhasznált arra, hogy hozzászólásával kizárólagosan a vállalat gondjairól adjon tájékoztatást, melyekben elsődleges helyet foglalt el a felsőbb szervek vezetőinek személy szerinti elmarasztalása. Hozzászólásainak tartalmát tekintve megítélésünk, hogy a gazdasági munkának értékelése rendkívül szükséges különösen a párttagság tájékozottságához, de az igazgató nem találta meg annak módszerét, hogy miről, mikor és hogyan számoljon be. Felszólalásai legtöbb esetbon egyórásak vagy azt mcghaíadóak voltak és témáját tekintve a közölt negatívumok, egyrészt olyanok voltak, melyek mogoldása elsősorban rá vonatkozott, mint igazgatóra, a másik része a felettes' felügyeleti hatóságokra tartozott. A résztvevő tagság érdeklődés nélkül hallgatta a tájékoztatásokat - különösen nem a vállalathoz tartozó párttagok - melyekből jolenlog ©lyan következtetést vonnak le, hogy az igazgató közvetlen irányítási feladatának és a fölöttes szervek elmarasztalása ügyébe azért vonta be a tagságot, hogy megossza, 3Őt a tagság ügyévé tegyo a felelősséget. Több esetben Kőműves Endre igazgató hivatkozik is arra, hogy párttagságot mindenről tájékoztatta és a vezetésbe széles körbe vonta be a dolgozókat.