MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. július. 22.
189. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 22. - Napirend: - 1. Szóbeli tájékoztató a hittan-beiratkozásokról. - 2. Tájékoztató a propagandaanyag terjesztésről. - 3. A pártoktatás propagandistáinak elfogadása. - 4. Különfélék: az ideológiai munka helyzete; dr. Lendvai Vilmos megválasztása az Eger Városi Tanács elnökének; párttagfelvételi kérelmek; javaslat 5 hónapos pártiskolára.
a különböze beadványok mechanikus szemlélete* Hajlamosak megfeledkezni az apparátusban dolgozó elvtársak, hogy ők elsősorban azért vannak, hogy intézzék la város ügyeit a hozzájuk fordulók jogos panaszait orvosolják a lehetőségek szerint. Azonban, nem egyszer előfordul, hogy egyes szakigazga tási osztályok dolgozói, vagy azok vezetői nemcsak hogy a tanácstagok véleményét nem veszik figyelembe, esetenként még a pártbizottság véleményét is figyelmen kivüi hagyják. Nagyon figyelmükbe ajánlottuk a szakizgazgatási osztályoknak, hogy a várost érintő kérdésekben alapos megfontolással cselekedjenek, mert tudni kell, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatása lehet. Javasoltuk, hogy néhány szakigazgatási embert ki kell rekeszteni abból, hogy a város fejlesztést érintő kérdésekben döntő szabuk legyen. Ennek ellenére is előfordult, hogy ezeknek az embereknek sugallatai alapján olyan tervek, javaslatok készül tek el, melyekben elsősorban az egyház és letűnt osztályok érdekei jutott kifejezésre. Pl. idegenforgalmi terv készült, melyet a pártbizottságnak is megküldték, melyben egyházi hang versenyt akartak rendezni, másrészt a távlati terveknél is abból a szemszögből indultak ki, hogy a templomok mindenütt kiemelve maradjanak az ő ""örnyezetükkel. A demokrácia lehetőségével kapcsolatos az a probléma is,hogy a társadalmi munka szervezése nincs megoldva városunkban.Javaslatainkat , véleményeinket egyszerűen figyelmen kivül hagyják a szakigazgatási osztályok. Meg kell jegyezni, hogy a Tanács VB határozatait sem hajtották még végre e vonatkozásban. Ilyen hozzáállás mellett hiába valónak tűnik városunk lakosságának az az igyekezete,hogy a város szépítéséhez, fejlesztéséhez - különösen a járda és útépítéseknél - társadalmi Kunkával járulhassanak hozzá. Városunk lakossága részéről a Tanács apparátusát érintő bírálat jogos tehát.' Meg kell mondanunk, hogy.ezek a problémák el mélyülése az elvtársak előtt is ismeretes, személyi problémák miatt jutott idáig. A demokrácia szálesitésénok legfontosabb oldala, hangsúlyozza az irányelv, a tömegek fokozottabb bevonása a közügyek intézésébe. Tanácsi vonalon az előbbi példa szerint van mit tenni ! Társadalmunk körülménye között a demokráciának a szerepe egyre növekszik* Nemcsak politikai területen, államhatalmi vonatkozásban, hanem a gazdasági életben is megvalósulóban van. A meglévő demokratikus sz rvezeti formák - üzemi értekezlet,termelési tanácskozás, tsz közgyűlések, társadalmi és pártszervezetek taggyűlései - nagy lehetőséget nyújtanak az emberek cselekvő részévételére a közügyek intézésében. E testületek munkájában azonban még sok a formális elem. Sokan különösen a politikailag kevésbé iskolázottak nem tudnak kellően élni ezzel a lahetőseggel. Eléggé szélsőséges példa e téren a u ajtómügyári párttagoknál fordul elő, akik az ig: z>~ ;tó minden rész, apró, intézkedéséről előre tudni akarnok, s mivel erre az igazgató képtelen, olyan következetetéseket vonnak -le, Q demokrácia ellen van mert,
