MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. március. 26.

181. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. III. 26. - Napirend: - 1. A Dobó István Gimnázium pártszervezetének jelentése a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól. - 2. Különfélék: Gyenes János lett a városi pártbizottság függetlenített ipari felelőse; Kovács Bertalan apparátusbeli munkáját ezután Fehér Istvánné végzi; párttagfelvételi kérelmek; Fekete Zoltán, Cifra Lászlóné, Gledura Árpád és Tiba Béla pártból való kizárása.

Kovács Bertalan A magam részéről a jelentést jónak tartom, felveti a szkközépiskola kezdeti eredményeit, rámutat a problémákra is, amelyekkel még küzdenek. Megjelöli azokat a módszereket, amelyekkel megszűntethetők a munkát gátló hiányosságok. Ami a félember kérdését illeti; az MTH iskolával kapcsolatban fennáll, hogy oda azokat iskolázzák be, akik máshonnan kimaradtak. A f

yakorlat bizonyitja, hogy ilyesmi a szakközépiskolával szemben nem 11 fenn, mert az igényeket nem tudják kielégiteni. Véleményem szerint itt olyan gárda verődik össze, amely alkalmas arra, hogy a szakközépiskolában megállja a helyét. A felvételeknél jobb módszernek atartom, amit a Dobó Gimnázium alkalmazott már az idén is, az elbeszélgetéssel és a pontrendszerrel, mint az a pár sor papir,amit kérelem formájában beadnak. A tanrendet illetően mi az amire a figyelem egyik részét összpontosítani kell? - az ifjúság amikor végzett legalább 5o %-a a szakmában maradjon. A szakközép iskolában tanultak a jövő szakmunkásképzésének az alapja* Én a beszámolót nagyon alaposnak tartom, alkalmas arra, hogy megismerjük a problémákat. Czakó Kálmán Nem hivatalos álláspont volt ez a megfogalmazás, jogi alapot szolgáltatott ehhez, ami a köznevelésben megjelent, de ez nem a Művelődésügyi Minisztérium hivatalos állástpontja volt, hanem csak a cikk irójáé. A lo9-es Művelődésügyi Minisztériumi rendelet a középiskolákban a beiratkozást oldja meg, és ehhez ad támpontot. E szerint a gimnázium a jótanulók iskolája lesz a jövő időben, ha ez igy van, akkor a szakközépiskola ehhez a kategóriához nem tartozik. Azonban a gyakorlatban a gimnáziumi felvételi döntések időszaka csak akkor következik be, amikor a szakközépiskolák meghozták a döntéseiket. Már a naptári rend is megcáfolja ezt az álláspontot, mert akik a szakközépiskolákból kimaradtak, még gimnáziumba felvételt nyerhetnek. Forditva viszont ez nincs igy. Vonatkozik ez az MTH intézetre, amely a naptári sorrendben utolsó jelenleg. Ezt bárki is fogalmazta meg, azonban a gyakorlat más. A többi középiskolákkal kapcsolatban; tavaly 49 I.osztály volt, ebben az évben csak 4o I. osztályt tudunk csak beinditani. Ez 4oo tanulót foszt meg a lehetőségtől, hogy középiskolába járjon. Nehezebb lesz a helyzet, mint az elmúlt esztendőben volt, amikor az volt az álláspont, hogy egyetlen tanulót sem fosszunk meg attól a lehetőségtől, hogy középiskolát végezzen. Ennek ellensúlyozására emelni fogjuk a mezőgazdasági szakmunkásképzést és az ipari tanulóképzést. Az volt a helyzet, hogy tavaly az iskolákban majinem mindenhol felszámoltuk az előadó termeket /fizikai, kémiai előadó/ Egyrészt ez az oktatás színvonalának a csökkenéséhez vezetett. Az elmúlt évben ugy is próbáltuk az osztályok számát növelni, hogy az általános iskolákat próbáltuk igénybe venni. Ezzel viszont az általános iskolákat nyomoritottuk meg. A tantermek számát jelenleg növelni nem tudjuk és nem akartuk azt a helytelen gyakorlatot bevezetni, hogy általános iskolára hoztak létre szakközépiskolákat. Én kíváncsiságból is el fogok menni egy-két ilyen iskolába, mert hatalmas energitá kell belefekteni abba, hogy egy szakközépiskola létre jöjjön. Ez bizony drágább, mint a többi középiskola. Én ugy gondolom, hogy ennek csak akkor van értelme, ha meg van a garancia arra, hogy megfelelő szakközépiskolát tudunk létrehozni.