MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. március. 26.

181. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. III. 26. - Napirend: - 1. A Dobó István Gimnázium pártszervezetének jelentése a szakközépiskola kialakításának tapasztalatairól. - 2. Különfélék: Gyenes János lett a városi pártbizottság függetlenített ipari felelőse; Kovács Bertalan apparátusbeli munkáját ezután Fehér Istvánné végzi; párttagfelvételi kérelmek; Fekete Zoltán, Cifra Lászlóné, Gledura Árpád és Tiba Béla pártból való kizárása.

- 2 Ugy gondolom, hogy talán még a Mikus elvtárs kérdéséhez el kell mondanom, hogy komoly megfontolás tárgyává tettük a szakközépiskolák beindítását. Ezt megfontoltság és a lehetőségek komoly felmérése előzte meg. Eger város területén még vannak további terveink. Egy szőlészeti, borászati szakközépiskolát szeretnénk beindítani az Áll. Pincegazdaságra támaszkodva a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Megnyugtató biztosítékok vannak rá, hogy életképes szakközépiskolát tudunk létrehozni. Mikus László Én a magam részéről csak helyeslni tudom azt, amikor a VB jóváhagyta a pártszervezetet a Dobó Gimnáziumban, mert a pártszervezet a maga súlyával és tekintélyével tudja ezt az ügyet győzelemre vinni• Az ez évben végáő 8-sok részéről szóba került, hogy kevesebb lesz a középiskolai beiskolázás. Viszont az MTH iskola kapacitása is véges. Viszont nekünk abban az irányban kell menni, hogy ezek a középiskolát végzett fiatalok ne csak az Íróasztalnál tudjanak elhelyezkedni, hanem szakmunkás bizonyítványt tudjunk nekik adni* Ha ott áll érettségivel a kezében és nem tud elhelyezkedni, akkor ez zsákutca. Szeretném felvetni az 5+1-es iskolát, - a napirend védelmébe is veszi ezt az iskolát. Ennek viszont azt a hibáját látom, hogy pl. szerveznek kereskedő szakmát,garmadával lennének a kereskedelmi alkalmazottak, erre a kereskedelemnek viszont nincs szüksége. A szakközépiskola, viszont azt adja, amire itt szükség van. Annak a kimunkálása nagyon sokban a Dobó Gimnázium igazgatójára és pártszervezetére hárul majd, hogy milyen problémákat hoz felszínre a gyakorlat. Ennek kapcsán legyen szabad kapcsolódnom a Czakó elvtárs által elmondottakhoz. En felvetném annak a gondolatát, hogy a szőlészeti, borászati szakközépiskola mit jelentene munkáslétszámban. Nem jelentene ez létszámban sokat. Nekünk itt a Finommechanikai Vállalatra, a Bervára és a Hajtómügyárra kellene a ssötközépiskolákat építeni, én legalábbis egy ilyen jelleggü szakközépiskolát indítanék be, mert hiányzik az ilyen műszerész szakember. Ezeket a Megyei Művelődési ü

sztálynak is fel kellene mérni és csak akkor növelni az iskolák és tanulók számát, ha biz* tositottnak látszik, hogy el tudnak helyezkedni. Én ugy gondolom, hogy ezeket a dolgokat is számításba kellene venni és a munkaerőgazdálkodásnak a jelzéseit is. A másik gondolat; városokban kezdődik meg az, hogy mindenki elvégezze az érettségit. Ehhez viszont szükség van bizonyos építkezésre. En meg tudom érteni, hogy takarékoskodnunk kell, és bizonyos keretek között kell mozogni. Ezt más uton mondón, minthogy objektumok kellenek, - másképp nem tudjuk ezeket a feladatokat megoldani. Ezek az objektumok felszivják a környéket is. - Ha ugy áll a dolog, hogy az egész megyére kihat, akkor ezt még inkább alá lehet húzni. E nélkül az oktatást nem tudjuk megoldani! Én inkább el hagytam volna a pétervásárai és a hevesi gimnázium építését. Annál is inkább, mert nincsennek tanáraik, és nincs objektiv helyzet. Pl. Hevesen is 3 egyetemet végzett ember van, általános iskolai tanárok oktatják a gyermekeket nem kellő, középiskolai színvonalon. Véleményem szerint annyit markoljunk, amire képesek vaf

yunk. na szakközépiskolát nagyon jónak tartom, és attól a gyakorlattól