MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.

160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

• Tsz-einknek a takarmánygondok mellett állatférőhely problémáik is f vannak. A felnémeti KH telepnek a Fetőfi Tsz részére való átadásra • jóidőre komoly beruházásoktól mentené meg a tsz-eket. Ezen felül a három tsz-től a szervasmarhaállományt a Petőfi Tsz-be lehetne össze. vonni. Ez gazdaságossági szempontból is előnyös lenne. A Nagy József és Rákóczi Tsz komolyabban foglalkozhatna vágócsirke neveléssel. Az égri tsz-eknek a kocalétszán növelésével, vagy jobb kihasználásával elő kellene segiteni a háztáji és a magánemberek hizónakvaló vásárlási igényét. /Pl. most egy pár választási malac kb 3o kg 8oo-9oo Ft./ Ezt az igényt ki kellene elégiteni még a tsz hizlalás rovására is. A tsz-ek csak annyit hizlalónak, amennyi a hizósértés tervük. Kiterjodt egri legelők lehetővé teszik, hogy tesz-eink a meglévő ^ juhállományt tartsák, esetleg fejlesszék. A Nagy József és Petőfi Tsz-nél a juhtenyésztés hasznosnak bizonyult. Jobb gondozással az eredmények még nagyobbak lehetnének. A talajerőutánpótlásának helyzetet A korábbi években az állatlétszán valamivel nagyobb volt Egerben. A jobban gazdálkodó, vagy tehetősebb gazdák különböző helyekről szerezték be a trgyát. De sohasem volt negoldott a talajerővisszapótlás az egész területet illetően. .". termelőszövetkezetek megalakulása óta bár sok vita folyt ezen és javaslatok is voltak mégsem megoldott megközelítően sem a szervestrágyázás kérdése. Az össz terület szőlő, szántó 5-8 %át trágyázzák véente, holott legalább 1/5-ét kellene, n múltévben és ez évben bizonyos előrehaladás van. Tsz-eink e téren sok meglévő lehetőséget kihagynak. A tsz állatállománya által termelt trágyát sem kezelik jól. A tsz tagok háztáji gazdaságában udvarában termelődött trág/a összegyűjtése és kihordása sem megoldott* " különböző hulladékanyagok törköly stb összegyűjtése, komposz tálasa sincs megoldva. A talajerőgazdálkodási Vállalat is több trágyát adhatna tsz-einknek az Egerben előállított trágyából* Még más egyéb lehetőségek is vannak. Tsz-eink a rendelkezésükre bocsájtott műtrágyát átveszik, hasznosítják, selősorban a szőlők alá. Jelenleg 142 kg műtrágya jut áltlagosan 1 kh tsz területre. A növényvédelem elsősorban a szőlőkben megoldott. Pernetlé tornyokat készitettek, illetve még ez évben is készitenek és központi helyről szállítják a pernetlevet a rendelteési helyére*. A szőlő kisüzemi telepitése miatt a termőszőlőkbcn a gépipermetezés nem alkalmazható és igy a régi hagymonónyos gépekkel permeteznek. Fejlődés az, hogy már nem ragaszkodnak a tsz tagok csak a rézgálichoz, hanem az uj hatóanyagokat is elfogadják, alkalmazzák. Nem megoldott a szétszórt gyümölcsösök permetezése, igy a termés értékesítésénél is problémák vonnak és a termés nagyrésze tönkremegy. A gépesités helyzete a termelőszövetkezetekben. Annak ellenére, hogy még sok a tennivaló a gépesités terén az elmúlt három évben sokat mentünk előre ezen a vonalon is. Jelenleg már 2o db