MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. április. 17.
160. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 17. - Napirend: - 1. Beszámoló a hivatali pártszervezetek munkájáról. - 2. Jelentés a városi tanács és az üzemek munkaerő-gazdálkodásáról, a felesleges munkaerő foglalkoztatásának problémájáról. - 3. A mezőgazdaság helyzete a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése kapcsán. - 4. Különfélék: Kun Zoltán könyvkötővel kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.
traktor von a termelőszövetkezeteinkben. Ebből 2 db DT lánctalpas, a tö bi gumikerekű univorsal traktor, és még ez évben ujabb 3 traktort kapnak a tsz-ek. A meglévő traktorokhoz a szükséges pótkocsi ós munkagépek általában megvannak. A szántóföld munkáit nagyrészt sajátgéppel 'termelőszövetkezeteink elvégzik. Komoly probléma, hogy'a meglévő gépek nincsennek elég jól kihasználva. Nincs kidolgozott terv a gépek üzemeltetésére, sok az ötletszerű, • sok esetben felesleges futkosás a gépekkel. Nap-nap után előfordul, hogy az 5o lóerős szuperzetor 1 pótkocsival jár. Legnagyobb probléma, hogy az ujszőlők kivételével, a régiekben gépeket nem tudunk használni. Ma még nagyon kevés a speciális szőlőmüvelő gép, de o termelőszövetkezeti tagok mégis elismerő-en szólnak arról, hogy az ujszolők művelése könnyebb lesz* Forgatás, talajművelés, permetezés már nagyrészt ezekkel a meglévő gépekkel is pr.egold.ható. Jelentős a beruházás, amit a tsz-eink eddig kaptak. 1964-ben kb 7 millió Ft beruházást kapnál* tsz-eink, ebből 4 milliót uj szőlők telepitésére. 1 milliót erőgép, munkagép és műhelyfelszerelésre kaptak. Jelentős a város határában lévő háztáji és az egyéni területek. Szántó Szőlő összesen y Háztáji 881 746 1627 Egyéni 243 378 63o Állami tartalék 48 63 111 esszesen 1172 1187 2368 Megművelésük fontos, jelentős a lakosság ellátása szempontjából Pl. |l963-ban háztájibon és az egyéniek területén 86o kh kukoricát termeltek, kb* 5o-6o kh-ra tehető a háztájj^ és a magánterületen folyó zöldségtermelés. Probléma, hogy ezek a területek az egész határban szétszórtan vannak. A megművelésük is ugy történik - az egyéni területek nagyrészénél, - hogy a tsz-ből ii'ogadott napszámosokkal végeztetik el a munkát. Az is probléma, hegy nem érzik elég stabilnak elsősorban az egyéni gazdálkodást / 4oo n. öl - 1 kh területig terjedő területekről van szó/ és komolyabb befektetést nem végeznek Pl. trágyázás, tőkepótlás stb. Az egyéni termelők a legtöbb esetben termésüket szabálytalanul elméregetik. Az egyéni termelők létezéséből gazdaságilag kb amennyi a hasznon, annyi a kár. Létezésük sok esetben a tsz tagságra még most jelenleg dezorgonizalólog hat. A termelőszövetkezetek megszilárdítása, vezetése, a tagság helyzete. Tsz-eink megszilárdítása terén az elmúlt években értünk el eredményeket. Nőtt a tsz-ek közös vagyona. Az 1963-as zárszámadás alapján tsz-eink közös vagyona 4o millió 44o ezer Ft. Tisztavagyona: 17 millió 79o ezer Forint. Termelési terveiket évről-évre t-lj ?rsitik. Kötelezettségeiknek tsz-eink eleget tesznek. A szőlőterületek felujitása területén is élőrehaladtunk.