MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. március. 27.

159. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. III. 27. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek 1964. évi termelési és pénzügyi tervei készítésének helyzetéről. - 2. Tájékoztató jelentés a pártfegyelmi ügyek rendezéséről. - 3. Jelentés az üzemekben folyó szocialista munkaversenyről, a szocialista brigádmozgalommal való foglalkozásról. - 4. Különfélék: a hajtóműgyár pártszervezetével kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

ott komoly bajok lehetnek. 11 ezer kh szántóegységért fagyunk fe e3ősek. Ez nem közönbös ! Eger borvidék és ezen keresztül nagyon komoly devizaértékhez tudjuk juttatni a népgazdaságot. 15 millió Forintot osztunk saSt 2 és félezer dolg zó családnak. Vájjon e zel az anyagi dotációval tudunk e ugy előre haladni ahogy a párthatározat ezt megköveteli. Véleményem szerint el kell késziteni a mezőgazdasági üzemek perspektivikus tervét, el ke 1 késziteni a helyds arányok kialakítása és minden egyéb megfontolás mellett. Olyan üzemeágakat kell beállítani, vagy a meglévőt fokozni,-amelyek az emberek foglalkoztatottad gát növelik. Véleményem szerint a tagság nincs megfelelően foglalkoztatva, kivéve a kevés állattenyésztőt és fogatost. 2oo ezer a tervezett munkaegységek száma, véleményem szerint ez nagyon kevésbbé foglalkoztatja ezt a rengetek tagot. 38o ezer volt a munkanormák száma, amit ledolgoztak az emberek. 841 kh szántóterület van háztájinak kiadva. Abaááron csak 4oo n. öl szőlőt adtak ki háztájiba, szántót semmit, erre az alapszabály módot ad, ha a tagság elfogadja. Nem lehetne-e itt is igy megoldani, csak szőlővel a háztáji kérdést mert a szántógazdálkodás esetleg a jövőjét jelentheti az üzemnek. A trágyázás kérdése; ezek csak frázisbamenő sóhajok f A széntógazdálkodást kell előtérbe helyezni, mert ez közvetett uton nagy jövedlemet jelenthet a tsz-nek. Ezekben a tsz-ekben nem szabad sertést tartani egy-két anyakoca kivételével, amelyre a tagság ellátásához szükség van. Itt az állatállomány 8o %-át a saarvasmarhának kell kitenni, loo db számosállatnak lehet takarmányt biztosítani,megfelelő legelőgazdálkodás mellett ezt el tudnák tartani. Ki vannak cserezve a földek a határban, a szőlő talán mióta megvan sem volt trágyázva. Itt elsősorban a fekáltrágya hasznosítás jöhetne szóban, higénia szempontjából is hozhatunk törvényt rá, hogy ezt az egri tsz-ek kapják. De ezt megelőzően nagyon pontos számításokat kell végezni, hogy ez milyen mennyiség és mit jelent. A nyugati országokban is ezt mind figyelembe veszik a talajerőutánpótlásnál.. A másik dolog a lignitporral való keverés. A gyöngyösi járásban már vannak tsz-ek akik foglalkoznak fele. Ebben a kérdésben előre kellé ne már menni annál is inkább, mert a szervestrágyagyár itt székel Egerben. Sajnos ez annyira komoly probléma, hogy nem tür halasztást mert pl a szőlő átlagtermésénél a békánál lejebb vagyunk. De ez adott helyzet és jövőre még kevesebb lesz, utána még kevesebb, ha mi nem teszünk megfelelő szervezett intézkedést. A szőlőoltvánnyal való foglalkozás; ez föld kérdés, alkalmas föld kell hozzá, mert ezt öntözés nélkül nem lehet csinálni. Ez viszont foglalkoztatás kérdése, a vadvessző előkészítés stb. Ha befektetés nélkül tervezzük, akkor nem sokat fog javulni a helyzet, és ez sokoldalú közgazdasági megfontolást igényel. Itt az ifjúság foglalkoztatása is nagyon nagy szerepet játszik pl. 3oo fiatal olt Nagyrédén kora tavasztól tud keresni kényelmesen és meleg helyen. A másik dolog a sasadi tsz 2o ezer m2 hajtétóházat létesített. Azt is meg kellene nézni, hogy az egri piac ellátását ho yan lehet az egri hajtatóházon keresztül biztosítani. Ujabb melegvizű kutat tártunk fel Eger határában. Kevés energia kell ahhoz, hogy az 5o C fokos vizet 7o C fokra fel tudjuk melegíteni, de komoly nagyüzem kellene ehhez. Erre Egerben olyan lehetőség van, hogy egész évben tudnánk biztosítani az egri piacot. A tsz-eknek most rossz tapasztalataik va nak a zöldségtermesztéssel kapcsolatban, az elmúlt évben a tömegáru zöldségben ráfizetéses volt. Azonban van egy olyan szemlélet is, hogy mindig magyarázzuk, hogy milyen fontos devizakérdés a gabona. Nem érdekli ez a paransztokat. Hiába magyarázzuk mi ezt ha nem jelent többet anyagiakban azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Év végén ki kell állni a parasztok elé és fizetni kell! Az anyagi érdekeltség kérdését nem szabad figyelmen kivül hagyni. Rengeteg lehetőség van arra, hogy a különbözet földjáraflékot fokozni tudjuk.