MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1964. március. 27.

159. ő. e. (6. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. III. 27. - Napirend: - 1. Jelentés a tsz-ek 1964. évi termelési és pénzügyi tervei készítésének helyzetéről. - 2. Tájékoztató jelentés a pártfegyelmi ügyek rendezéséről. - 3. Jelentés az üzemekben folyó szocialista munkaversenyről, a szocialista brigádmozgalommal való foglalkozásról. - 4. Különfélék: a hajtóműgyár pártszervezetével kapcsolatos problémák; párttagfelvételi kérelmek.

Egy-két kérdést azoban még helyére kell tenni államilag is ! A tervet a gazdasági szervező munka tudja csak megváltoztatni. A másik dolog a rét, legelőgazdálkodás kérdése. Meg kellene nézni hogy nem lehetne-e az egri legelőkön esetleg 2oo ezer db birkát is eltartani, mert a birkatrágya kétszeresét éri, minden más szervestrágyának.. Vagy a baromfikérdését is meg lehetne oldani, ha mással nem a nyugdijasokkal. Valami jófajta baromfiból, ha mást nem a háztájit felujitani, kihelyezni esetleg a csirkéket házakhoz takarmány nyal együtt. Ezt is érdemes volna megcsinálni, mert nyugdijas öregeket, öregasszonyokat tudnánk valame nyi pénzhez juttatni. A baromf ita tással érdemes foglalknzni, de nagyban, mintegy 5o ezer db* Ha a sertésállományt csökkentenénk ezt az üzemk el is birnák, ami lényegesen emelné a bevételt. Ez egyben egér város élelmezési problémáját is megoldani, ezt úgyis nekünk kell megoldani, mert ezt a csepeli munkásoktól nem várhatjuk ! Érdemes v Ina gondolkodni a munkaerő lekötésnél a parképítések tekintetében. Tudnánk ugy egyeztetni a tsz-ekkel, hogy a parképítéseket aratástól szüretik ütemezzük be. Azt akartam érzékeltetni, hogy a tervezés akkor javul meg, ha a reális lehetőségek fokozódnak. Bátran bele kell menni abba, miből majd pénzt várunk. Óriási jövedelmet fog jelenteni a szőlők rekonstrukciója is. Ferenc János , Különböző szakelőadásokon hallunk arról, hogy a tsz-ek élete általában a tervezéssel kezdődik. A vezetés ennek alapján látja be,hogy milyen feladatok várnak rá. Régi óhaj az, hogy a tsz tagság nagyrészét vonjuk be a tervkészítésbe. Ez nem megy ! A brigádvezetők, tsz vezetők kivételével nem sokan tudnak résztvenni ebben a munkában. Éppen ezért rendkívül fontos a tervismertető közgyűlés. Nagyon fontos dolog az, hogy a tagság mennyire érti ott meg a feladatét. Ezért nem volna szabad megengedni azt, hogy olyan dolgok érvényesüljenek, hogy egyesek ott egy sor butasággal elterelik a tagság figyelmét. Az a véleményem nekem is, hogy ez az értékelés reális, de rendkívül gyenge, akár a talajerő utánpótlás, akár a munkaerőmérleg, akár a gépesítés és a széttag Itság is nagymértékben befolyásolja azt,hogy mibe mit termeljünk. A másik dolgo; köztünk bizonyos mértékű nézetletérések is adódnak. A népgazdaság tervekből eredően pl diktálni kell a kenyérgabonánál, mert ha a tsz-ekre volnak bizva, akkor itt nem foglalkozna fele senki. Sokszor felvetjük a gazdaságosság kérdését ia, mert ez legalább olya fontos része lesz a gazdálkodásnak, mint a tervezés. Takarmánygabonát, ipari növényt, de még cukorrépát is többet kellene termelni. Az állattenyésztés kérdéséhez: a szervasmarha, sertés, baromfikeretet lebontják megyei szinten és azt mondják ezt kapja a város, ezt hozni kell. Azt mi is tudjuk, hogy buta dolog kisüzemileg pl. szarvasmarhát tartani, baromfit is, de kénytelenek vagyunk vele. A tsz vezetők sokszrrt azt gondolják, hogy meggondolatlanok vagyunk ebben a kérdésben, de a népgazdasági érdekeket is kell nézni.