MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1963. december. 6.

152. ő. e. (5. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. XII. 6. - Napirend: - 1. Az oktatási bizottság jelentése az általános iskolák pedagógiai nevelő munkájáról. - 2. Járási, városi ügyészség és bíróság közös jelentése a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó Béla és Angyal Béla pártból való törlése; Varga Ferenc kinevezése a városi tanács elnökévé.

gazdag ország vagyunk. Véleményem szerint, amikor százezreket sikkaszt valakit elrettentő példaként kellene büntetni. Ott van pl. a borügy. Véleményem szerint az eszmei offenzivába beletar­tozik ezeknek az embereknek a nevelése is és ilyen ügyekben erő­sebb Ítéletet kellene hozni. Anyagilag is jobban felelősségre kellene vonni őket. A napirenddel kapcsolatban azt tudnám mondani, hogy megnyugvás­sal tölt el. Nem eléggé tükröződik azoban a jelentésben az 196o­63-ig való összehasonlítás, mert egyszer az első félévet, egyszer pedig a második félévet hasonlitja össze. Jó lett volna ezt éves bontásban hozni, mert igy nem látok eléggé tisztán és nem tudok következtetéseket levonni. Dr.Fülöp Andor Ugy érzem és az a tapasztalatom, hogy egy biróság életében jelen­tós esemény, amikor beszámol a pártbizottság előtt. Egy kicsit visszapillantás ez az elmúlt időszak munkájára, másfelől a párt­bizottság irányt tud mutatni segítőkészen a további munkát ille­tően. Én osztom az utóbb felszólaló elvtárs véleményét, helyesen járt el a Pártbizottság, amikor saükebb témát adott meg. Mélyrehatób­ban tudunk igy elemző értékelést végezni. A jogelemzés, jogkiri­tika elvét kell ennél a beszámolónál is követni. A társadalmi tu­lajdon védelménél azt kell követni mi volt az a döntő határ amely­nél fogva növekednek vagy csökkenek. Arra kell törekedni, hogy egyetlen eset sem maradjon felderítetlenül. Azért is tettem fel azt a kérdést, hogy mi az a hányad, amely birói útra került,mert a birói munka intenzitásának a mértékét fogja jelezni ez a hányad. Ha baj van növekszik a szám, - az adott esetben nem nyugtat meg a számadat. Egy kiszállásom alkalmával tapasztaltam, hogy az otta­ni biróság 5-6 ügyet tett át a társadalmi biróság oz, mert ezek az ügyek nem érdemlik meg a biróság foglalkozást. Ebben a kérdés­ben a differenciálást nagy intenzitással kell végezni. 1962. év­ben az volt a tapasztalatom, hogy megyei szinten is a felügyele­tet gyakorló szervek intenzitása is jó volt. Ritkábban kerülnek elő ilyen természetű ügyek. Több ok és felelősségtudatból kiin­dulva tudatosítani kell, itt különösen ügyelni kell arra, hogy a társadalom bizalmát fogjók elveszíteni, akik szemethunynak a korrupt tevékenységgel szemben. A társadalmi tulajdon védelmének egyik alapvető tényezője, hogy az üzemi társadalmi bíróságok jól működjenek. Ebből a szempontból igényeljük a Városi Pártbizottság segitséget, hogy a társadalmi bíróságokat segítse arra a szintre emelni, amilyen jelentőséget kívánt adni ennek, akkor amikor élet­rehivta, és amilyen hatásköBt biztosított a társadalmi bíróságok­nak. Nem a mi feladatunk ezeknek a működtetése, mi csak besegí­tünk. Ha mi nem viszünk bele elég dinamikát, hogy ezek a társa­dalmi bíróságok működjenek, akkor nem fogjuk az eszmei offenzí­vát szolgálni. Felmerült az a probléma, hogy állunk a társadalmi tulajdon ellen büntettet elkövető egyénekkel szabadulásuk után. Ez a kérdés most rendezés alatt áll. Ennek az a lényege, hogy legyünk következe­tesek akkor is amikor kijön az illető, hogy mi nevelni akarunk. Én kérek minden résztvevőt, hogy a maga területén támogassa ezt, amely egy része annak az eszmei offenzívának; társadalmi nevelés a fontos amikor a börtönből kikerült. Mikor kikerül valaki mi még nem vesszük le róla a kezünket, tájé­kozódunk, hogy milyen következtetéseket vont le az ítélkezésből. Ha az itélke ésből bizonyos jelenségre utaló állapotokat talál

Next

/
Thumbnails
Contents