MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.
123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.
Az orvosoknál, jogászoknál ez á fejlődés lassúbb, itt kisebb eredmények eléréséért is nagyobb rrőfeszitéseket kell tenni. Elősegíti értelmiségünk eszmei, politikai fejlődését, hogy egyre fcitkábban találkozunk pártszervezeteinknél értelmiség ellenességgol, lebecsüléssel. Nehezíti azonban a munkát, hogy ilyen nézetekkel az egészségügy területén dolgozó elvtársaknál nég találkozunk, ahol az előrehaladás egyébként is lassú. Itt is küzdeni kell nég az elvtelen udvarlás, de a szektás merev elzárkózás ellen is. Jelentős változáson net át a városi kispolgárság is. A kisiparosok többsége na már KTSZ-ekben dolgozik és igy a parasztsághoz hasonlóan a szocialista termelési viszonyok alapján áll. E rétegnek a lakosság szolgáltatása, de a népgazdaság szükségleteinek kielégítésében is jelentős szerepe van. Munkásosztályunk velük is igyekszik szövetséget ~ kötni. A KTSZ-ek dolgozói elfogadják a munkásosztály vezetését. Egyre Ptöbben tanulnak közülük az állami oktatásban vesznek részt, szakmai továbbképzésben és ideológiai oktatásban. E rétegnél azonban még viszonylag erősen hatnak a régi kispolgári nézetek és a nacionalizmus A városban jelenleg 36o kisiparos és 72 kiskereskedő tevékenykedik. Ezek szerepe a lakosság szolgáltatásában jelentős. Itt is van előrehaladás, azonban itt még találkozunk kapitalista törekvésekkel is. Az ilyen jelenségek ellen*a törvény eszközeivel is élnünk kell. A párt fő törekvése azonban az, hogy ezek az emberek önkéntesen, saját elhatározásukból, a szocialista útra térjenek, belépjenek a KTSZ-ekbe. Szocialista fejlődésünk jelentős eredménye, hogy a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak többsége beilleszkedett a szocialista épitő munkába. Méginkvbb >.gy van ez az ezeknek az osztályoknak gyermekinél, akiknek többsége már nem is élvezte ennek az osztálynak régi előjogait. A kizsákmányoló osztályok gazdasági alapja megszűnt ás, mint osz^ tály nem létezik többé. Közülüü azoknak, akik betartják törvényeinket, P becsületesen elvégzik a rájuk bizott föladatokat társadalmunk más rétegeihez haris ólé állapolgári jogokat kell biztositani. Azonban vannak nég nálunk a volt kizsákmányoló osztályoknak olyan tagjai, akik na is ellenségesen állnak szemben rendszerünkkel, akik minden belpolitikai és nemzetközi eseménytől rendszerváltozást remélnek, akik újra és újra biztatást kapnak a M Szab^:d Európa 1 ' rádiótól. Ezeknek az elemeknek elnyomása, fékentartása, ha rendszerünk ellen szervezkednek, vagy TI ás bűncselekményt követnek el bűnüldöző szerveinknek továbbra is fontos feladata marad* Az osztályharc főtrrületo azonban na nár a gazdasági épitő munka és az ideológiai harc területére tevődött át. Nem az emberek, hanem a kapitalista eszmék ellen kell harcolnunk, a marxista eszmék uralkodóvá tételével. Munkásosztályunk vezetésével egész társadalmunk összefogását kell megvalósitanunk. A szocializmus építéséhez egész népünk eszmei, politikai, egységére és egységes cselekvésére van szükség. Ha munkásosztályunk a társadalom minden rétegével való szövetséget / akar akkor azt az érdekek azonossága és nein. a különbségek keresése utján érheti el. Igen sok vitát folytatunk párttagjainkkal, a pártonkivüliek funkcióba állításáról. Voltak elvtársak, mai is vannak, akik azt mondogatják, hogy ez a párt vezető szerepének feladását jelenti. Mások ugy érvelnek, hogy Jrder.esebb pártonk'.vülinek lenni, attól kevesebb társadalmi
