MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

munkát kövtelnek és ugyanolyan jogai vannak. Ezek az elvtársak elfelejtik, hogy nem nagyobb előnyök szerzése miatt, hanem azért lettek párttagok, hogy saját boldogulásukat, az egész társadalom boldogulásával együtt oldják meg. A mi pártunk vezető szerepét nem a párttagok külön jogai, hanem az eszmei egység és az biztosítja, .hogy tagjai többet tesznek a társadalonért, a szocializmus építéséért, hogy eszneileg, politikailag r.egzebb látnak, mint a széles dolgozó tömegek. A mi pártunk vezérlő elve, hogy tagjai szerény munkadal a pártnak, a dolgozó népnak, hogy a párt tagjait, dolgozó népünk szeretete a narxismus-leniniznus igazságában vetett rendithetetlen hit lelkesiti a fela' datok megoldására. Pártunk több évtizedes harcai során éppen ezekkel a tulajdonságaival vivta ki dolgozó népünk elismerését, bizalmát. éM\ pártonkivüliek funkcióba állitásót akadályozza az a gyakorlat, ame^Lyet, elsősorban felsőbb gazdasági igazgatóságok képviselnek, hogy csak a szaknai hozzáértés a fontos és a politikai szilárdság nen lényeges. Ez ellen joggal hadakoznak párttagjaink, pártszervezeteink. Az is '.gaz viszont, hogy egyes elvtársaknál e nézetek ellen való hatloVozás sokszor az ellenkező véglethez, a pártonkivüliek funkcióba . állításával való merev szembenálláshoz vezet, ani szintén helytelen. Ebben a kérdésben is két faronton kell harcolni. Egyrészt a párt káderpolitikáját elferdítő opportunizmus ellen. A szakmai hozzáértéshez feltétlenül párosulni kell a politikai szilárdságnak. Másrészt a szektásság ellen, amely csak párttagokat tart megbízhatónak vezető funkcióba, még akkor is, ha a szakmai hozzáérte s hiányzik az illető elvtársnál. Ennek az elvnek a helyes alkalmasára szükség van, ezért is nert ez megóvja a pártot a karrierista elemektől. A mezőgazdaság átszervezésében szinte az egész párttagság résztvett, fáradságot nem ismerve türelmesen magyarázza a párt politikáját. Méfcgis ugy az átszervezés, mint a megszilárdítás eredményes munkájához ^szükség volt arra, hogy legyőzzük azokat a helytelen nézeteket, amelyeket egyes elvtársak képviseltek. Egyrészt voltak olyanok, akik azt tanácsolták, hogy még várni kell az átszervezéssel, mások valamiféle alacsonyabb társulás létrehozását javasolták, megint mások a tsz vezetőségek kijelölését akarták megoldani a tsz tagság nélkül, kifogásolták egyesek, hogy volt jól gazdálkodó parasztok is bekerültek a vezetőségekbe. Volt olyan párttag is, aki az átszervezés alatt erélyesebb fellépést követlet a parasztság felé, ugyanakkor ő maga az utolsók között lépett be a.tsz-be, najd a belépés után a tsz ellen agitált akit végül is ki kellett zárni a pártból. /Antal Kálnán/ A pártbizottság tartotta magát a Központi Bizottság határozatához és türelmes meggyőző munkával minden adninisztrativ eszköz igénybevétele nélkül végezte az átszervezés nunkáját és közben esznei harcban meggyőzte a helytelen nézeteket valló elvtársakat is. Pártunk Központi Bizottsága azt a feladatot állította elénk, hogy a nezőgazdaság átszervezését ugy oldjuk meg, hogy ne csökkéjenek, hanen enelkedjenek a terméshozamok. Ehhez heg kellett találni a tsz tagok anyagi érdekeltségét leginkább megvalósító ösztönző bérezési formákat. Itt is küzdenünk kellett és még na is kell egyes pórtvezetőségek tsz vezetőségek helytelen felfogása ellen, anely az anyagi ösztönzésben a szocialista elosztási elvek valamiféle feladását véli felfedezni. Ezt főleg a "Rákóczi" és a "Petőfi" Tsz párt és tsz vezetése részéről tapasztaltuk.