MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

a tsz demokráciát na mág zavaró tényezők felszámolódjanak, hogy minden tag gazdájának erezze nngát a tsz-ének, hogy eltűnjenek azok a nézetek, amelyek a parasztságot még mindig a korábbi rétegződés alapján akarják kategorizálni. Ma a szövetkezeti tagok negitólésének fő mércéje a közösség javára végzett munka kell legyen. A korábbi rétegződés szerint való megítélés kárt okoz, mert táplálja a volt szegény és középparaszt, kulák, régi ás uj tsz tagok közötti bizalmatlanság maradványait, alakdályozza a szövetkezeti parasztság egységbe kovácsolódását.. Ugyanolyan helytelen lenne azonban a na meg ténylegesen meglévő különbségek semmibevevése , meg nem értése, a türelmetlenség is. Az egységes paraszti osztály kialakításában két, egymással összefüggő tényezőnek van döntő szerepe. A tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősítése, a tsz tagok gazdasági biztonságának növelése elősegíti a tsz tagok szűcialióta tudatának fejlődését, erősiti a közösségi szellemet. Ez viszont erősitóleg hat a szocialista termelési viszonyok fejlődésére, a szövetkezeti vagyon gyarapodására és ezen keresztül tagjai életfeltételeinek javulására. A szocialista társadalom ááitéséb^n egyre nagyobb szerepe van értelmiségünknek. A beszámolási időszak alatt szaporodott a város területén a pedagógusok, orvosok, mérnökök, mezőgazdászok és más értelmiségiek száma. A számbeli növekedésnél azonban jelentősebb az a változás amely az értelmiség összetételében végbe ment. Értelmiségünk jelentős részét ma már munkások és parasztok gyermekei és olyan volt munkások és parasztok alkotják, akik felnőtt fejjel végezték el az egyetemeket és főiskolákat. Ez a változás önmagában is formálja értelmiségünk arculatát. Világnézetileg, politikailag jelen ős változáson ment át a régi értelmiség is. Ma már az értelmiség negitelesénél sen a származás a mértékadó, hanem a társadalom javára végzett munka a szocialista haza iránti hűség és hivatásszeretet. Városunk értelmiségének többsége helyesli pártunk politikáját, részt vállal annak megvalósításából. Az értelmiségre nagy hatást gyakorolt az, hogy gyorsan felszámoltuk az ellenforradalom következményeit,hogy helyre állt a törvényes rend és felszámoltuk a személyi kultuszt,a törvénysértéseket, hogy a mezőgazdaság átszervezése után a parasztság folytatta a munkát a földeken. Nagy hatással van rájuk a kommuniunus épitésének programja , a Szovjetunió tudományos és kulturális eredményei. Versenyre kelni a kapitalizmussal a magasabb életszínvonalért, a tudományos és technikai haladásért, a néptömegek kulturális színvonalának növeléséért, olyan feladat, amelynek megvalósításáért készek dolgozni. Mindennek ellenére értelmiségünk politikai fejlődését még komoly mértékben gátolják a kapitalista eszmei maradványok, az idealista világnézet és a nacionalizmus. Ezek leküzdése nág hosszú időt igényel. Értelmiségünk fejlődése sem egyöntető. A legnagyobb fejlődést pedagógusoknál, agrár és műszaki értelmiségünknél, valamint a népmüvelés területén dolgozóknál figyelhettük meg. Ez érthető is, mert ők vannak a legközelebbi kapcsolatban a munkásosztállyal, rájuk van legjelentősebb hatása a munkásosztály szervezettságének, politikai állásfoglalásának. Világnézeti fejlődés is az értelmiség ezen rétegeinél a legjelentősebb. A pedagógusok állami-ideológiai oktatása, a pártoktatásban való bekapcsolódás az a tény, hogy az esti egyetemen egyre több értelmiségi tanul, elősegítette értelmiségünk világnézeti fejlődését.