MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

- 27 Tettünk erőfeszítéseket pártlapszervezeteink belső munkájának javítására is. Alapszervezeteink többsége negyedéves, féléves munkaterv alapján dolgozik. Rendszeresek a vezetőségi ülések és a taggyűlések. Az alapszervezeti taggyűlések, vezetőségi ülések napirendjen gyakran szerepelnek trrmelési, munkásellátási, ideológiai és szakmai műveltség növeléséről szóló napirendek. A taggyűléseken általában élénk viták folynak, melynek eredményként születnek meg a határozatok. A probléma ott van, hogy a taggyűléseket, vezetőségi üléseket az esetek többségében nem előzi meg a helyzet konkrét felmérése, az előkészítésben résztvevő párttagok, pártonkívüliok száma kevés, sokszor a vezetőség - néhány rosszabb esetben - egy tagja késziti el a napirendeket. A határozatokat kollektive hozzák, azonban a végrehajtásnak megszervezésében, ellenőrzésében már nincs ilyen egyöntetűség. Még mindig nem sikerült megoldani, hogy a párttagság egészét ellássák feladatokkal ^vagyis, hogy ne csak a határozatok meghozatalánál, hanem a végrehajtásban is egység alakuljon kic Ennek aztán az a következménye, hogy egyes elvtársak tul vannak halmozva pártmunkával, más elvtársak viszont alig vesznek részt á munkában. Másik fogyatékosság, hogy a vezetőségi ülések ás taggyűlések határozatai sokszor általánosk, formálisak és hiányzik a politikai feladatok meghatározása. Ezek'a határozatok éppen azért papiron maradnak, elkallódnak. Ez történt pl egy ráhány pártszervezetünknél a tavaji vezetőség választó taggyűlések határozataival is, annak ellenére, hogy az előkészitésüket a pártszervezetek többségében gondos munka előzte meg. Ez történik Időnként a felsőbb pártszervek határozataival is alapszervezetcinknél. A pártszervezetek munkája javításának egyik feltétele, hogy a taggyűlések előkészítésére, a határozatok végrehajtásának megszervezésére, ellenőrzésére nagyobb gondot fordítsunk, hogy ezeknek a határozatoknak '^végrehajtásában az egész párttagság egységesen, tevékenykedjen. * A Párt vezető szerepe társa *• lmunk fejlődésében törvényszerűen növekszik. A mind bonyolultabbá váló gazdasági ás kulturális épitő munka, mind nagyobb tervszerűséget, tudatosságot és szervezettséget követel." - mondják a VIII. Kongresszus irányelvei. A párt vezetőszerepe érvényesülésének fő feltétele az, hogy tagjait egységes marxista-leninista eszmék és annak megfelelő politikai gyakorlat egyesiti. A párt az azonos elveket valló kommunistákat a dolgozó nép legjobbjait egyesiti soraiba. Ez az eszmei, politikai egység az ellenforradalom okozta zűrzavar felszámolása, a személyi kultusz felszámolása, a marxizmustól idegen jobb és baloldali nézetek elleni har közben kovácsolódott ki. A Pártbizottság a beszámolási időszak alatt következetesen harcolt a párt politikáját elferditő nézetek ás gyakorlat ellen. Párttagságunk döntő többsége megszabadult a szektás és revizzionlsta eszméktől. Azonban egyes elvtársaknál még mindig megtalálható a szeméyli kultusztól örökölt eszmei bátortalanság, a régi nézetekhez ás módszerekhez való ragaszkodás és találkozunk opportunizmussal, a helyzetbe való beletörődéssel is. .Annak, hogy egyes elvtársaknál még megtalálhatók ezek a helytelen nézetek az az egyik oka, hogy pórttagságunk eszmei fejlődése nem tart lépést a gazdasági életbe bekövetkezett változásokkal és ezért nem