MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.
123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.
/ tudják a kialakult uj helyzetet értékelni az uj jelenségeket észrevenni. Néhány elvtársnál a kényelmesség, a régi megszokott elvek és gyakorlathoz való ragaszkodás az ok 0 Sokszor a jobb és baloldali elhajlás találkozik ugyanazoknál az embereknél is jelentkezik, másrészt táplálja is egymást. A beszámolási időszak alatt ideológiai munkánknak a párt tömegkapcsolatainak erősöd".seben jelentős szerepe volt a munkásosztály szövetsé- v gi politikája ismertetésének érvényesltésének> "A nunkáshatalon megvédése ás megszilárdítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a társadalom osztályszerkezetében végbement gyökeres változások megerősítették népünk politikai egységét. A további fejlődés most elsősorban azon múlik, hogy a szocializmus teljes felépítésén munkákodva, valamennyi dolgozó osztály és réteg politikailag é*s erkölcsileg mégjobban összaf orr jon." - mondják a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei* Hazánk társadalmi életében végbement alapvető változásoknak következtében társadalmunk egyre homogénabbá válik. Kifejlődőben van hazánk szocialista népi, nemzeti egysége. A szocialista termelési viszonyok osztatlan uralma az osztály és elosztási viszonyokban végbement alapvető változások egyre inkább azonosítják társadalmunk minden tagjának érdekeit, Ma társadalmunk minden tagjának alapvető érdeke a népgazdaság termelőerőinek fejlődése, a gazdaságos termelés, a magasabb élet és kultúra zinvonal , a béke vádelme, a remzetl függetlenségünk védelme. Ezek az azonos érdekek lehetővé teszik, hogy a szocializmus 'pitéseben előttünk álló föladatok megoldásában társadalmunk minden osztályát és rétegét mozgósítsuk. Egyben szükségessé is teszik, hogy társadalmunk minden tagja egységesen, tevékenykedjen a feladatok megoldásán. Amíg a társadalom gazdasági szerkezete osztályokra bontja a társadal-, mat, amíg ellentétes osztályok léteznek, addig a munkásosztály nem nem képes tartósan maganellé állitani a társadalom egészét, éppen az érdekellentétek miatt, '. kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában a munkásosztály szövetségi politikáját a lenini hármas jelszó fejezi ki léginkáh>. Ennek a'jelszónak helyességét a ml fejlődésünk igazolta» '' J Ma azonban nálunk már nincs kapitalista tulajdon, nincsnnek ellentétes osztályok, csupán maradványai vonnak. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása és népünk hozzákezdett a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A szocializmus építésének ebben a szakszóban a lenini hármas jelsző már nem alkalmaaható, mert meghaladta az élet. Társadalmunk vezető osztályának a munkásosztálynak pártja vezetésével rteg kell találnia, ki kell dolgoznia mai társadalmi életünknek megfelelő szövetségi politikát, amelyben minden becsületes, hazájuk felmélkedését akaró ember megtalálja a maga helyét. Erről a szövetségi, politikáról országosan is, de itt a város területén is sok vita folyik* Vannak olyan elvtársak, akik ettől a szövetségi politikától a munkásosztály, a párt vezető szerepét féltik, mások azt Igyekeznek bizonyítani, hegy a lenini hármas jelszó helytelen volt és ezért kell most egy uj szövetségi politika. Olyan megfogalmazással is találkozunk, hogy most a szövetsági politika előtérbe került* Ezek az elvtársak nem értik, hogy a szövetségi politika mindig a proletárdiktatúrával folyó alapvető kérdés volt és jelenleg is az.
