MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

A marxista világnézet térhóditása az oktató-nevelő munkában szükségszerűen követeli a marxista pedagógiai elvek és módszerek elsajátítását alkalmazását. Itt is vannak ugyan kezdeményezések, Iskolánk többségében eégsz évre szóló nevelési tervek készülnek. Azonban ebekből a nevelési tervekből a megtartott órákon kevés valósul meg. Nevelőink többsége nem képes még a tananyagot a gyermek számára élményszerűen ." tanítani, vagy éppen az élményszerüségre való törekvés az oktató munka eszmei színvonalának csökkenését eredményezi. A következő időkben az eszmei politikai fejlődés szorgalmazása mellett, hatékonyabban kell segítenünk nevelőink marxista pedagógiai egységének megteremtését. Le kell küzdenünk azt a helytelen szemléletet, amely a pedagógiai egységen csupán az egységes módszertani eljárást érti. A pedagógiai egység nem csak az egységes módszertani eljárásokat követeli, hanem az egységes marxista pedagógiai elveket és gyakorlatot is. A feladatok megoldása megköveteli a pedagógusok szaktárgyai továbbképzését is. Fontos feladat a szakoktatók pedagógiai, a termelési gyakorlatot segítő ^tanárok műszaki ismereteinek bővitése. ^Az iskolafeform egyik nagyon fontos követelménye az iskola és az élet kapcsolatainak erősítése, a felnövekvő nemzedék munkára nevelése, a közösségi szellem és a szocialista erkölcsi szemlélet kialakítása. Ebből a szempontból igen jelentős eredmény, hogy az elmúlt oktatási évben megteremtődtek az iskolákban a munkára való nevelés feltételei, az iskolai műhelyek, szakmunkásoktatók, anyagok és szerszámok* Városunk összes iskoljában folyik termelési gyakorlat. Üzemeink becsaületére legyen mondva, hogy erre a célra a legjobb szakmunkásaikat bocsajtják az iskolák rendelkezésére. Itt meglévő problémáink megoldásának egyik feltétele, hogy leküzdjük az egyes pedagógusoknál, szülőknél még meglévő helytelen szemléletet, amely a munkára való neveléstől az úgynevezett humán műveltség csök-, kentését félti. Meg kell értetnünk mindenkivel, aki e területen dolgozik, hogy a korszerű általános műveltségbe ma már beletartozik a humán műveltségen tul a Világnézeti és szakmai, műszaki műveltség is. ^ff^nulóink erkölcsi és eszmei fejlődésére pozitiv hatással van városunk munkásságával való érintkezés. Munka közben szorosabbá válnak a kapcsolatok a tanuló Ifjúság között, erősödik közösségi szellemük, javul a munka és tanulmányi fegyelmük. Szinte minden iskolánkban emelkedtek a tanulmányi átlagok. Az elmúlt évek egyik nehéz problémája volt és jelenleg is az még a munkás paraszt származású gyermekek tanulmányi eredményeinek növelése. Társadalmunk osztályszerkezetének változása azt követeli, hogy a továbbtanulásnál nem a származás, hanem a tényleges tudás legyen a meghatározó tényező. A következő időkben iskoláinknak ugy kell segíteni a munkás, paraszt származású tanulók Iskolai munkáját, hogy azok tanulmányi eredményeik alapján juthassanak fel felsőoktatási intézményekbe* Ezt a célt kell hatékonyabban segitenie az iskolai naéköziotthonoknak és kollégiumoknak is, mert hiszen a munkás paraszt gyerekek jelentős része itt készül a tanítási órákra. A beszámolási Időszak alatt tovább javult iskoláink technikai ellátottsága. Uj, korszerű 8 tantermes iskola épült, e mellett szinte minden Iskolán uj osztálytermekkel, szertárakká]., napköziotthonkkal, ovódai férőhelyekkel bővül, a legtöbb iskolánk ás óvodánk bútorzatát teljesen felújítottuk. Iskoláink szépítésében, de az iskola és az élet kapcsolatainak erősítésében jelentős szerepe van a SZMK-nak.