MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

A szülői munkaközösségek ma már pénzszerző forrásokból - ami néhány évvel ezelőtt volt - egyre inkább a tanitási, nevelői munka segítésének hatékony eszközévé fejlődnek. Az SZMK és pártszervezeteink munkájának eredményeként ma már egyre inkább egységesedik az iskola és a szülői ház eszmei pedagógiai nevelő hatása, mivel a szülői munkaközösségekben folyó munka a szüíhők ' ilyen irányú fejlődését is elősegíti. A nevelés egészségesitését bizonyos mértékben - bár nem teljesen mutatja, hogy ebben az évben a város területén lo gyermek iratkozott be a hitoktatásra. Városunkban folyó népművelési munka is sokat javult az elmúlt évek során. A PB mellett működő kulturális bizottság munkája nyomán sikerült elérnünk, hogy a város kulturális életének eszmei Irányítása és szervezeti összehangoltsága sokat javult. Kiszorultak kulturális életünkből az eszmeilög és művészileg silány müvek. Van némi javulás a periférikus területek kulturális ellátottságában is. Városunk lakosságának művelődési Igénye, izlése sokat javult. ^Iskolánkivüli népművelési munkánk alapvető feladata a természettudomány, a műszaki tudományok és az agrártudományok legűjabb eredményeinek széleskörű ismertetése. Hazánk gazdasági fejlődése a termelésnek a világszínvonalra való emelése, megköveteli a legmodernebb terrmelési eljárások bevezetését, széleskörű elterjesztését, ez pedig müsaakilag, szakmailag jólképzett munkások tömegét követeli. A PB felmérése azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy pártszervezete-^ ink ezzel az utóbbi Időben többet foglalkoztak, Itt még igen sok a tennivaló. A megvizsgált pezemekben jelenleg 396 ember dolgozik műszaki beosztásban. Ebből 39 mérnöki, 79 technikusi képzettségű. 278 műszaki beosztásban dolgozónak csupán gyakorlata van,de nincs képesítése. Bár van ezen a téren is fejlődés, mert 196o. óta 16 %-kal növekedett a mérnökök, 49 %-kal a tecnikusak és csak 4 %-kal a képesítés nélküliek száma. Még is azt kell mondani, hogy ezen a területen talságosan ^Lassu a fejlődés. Ez a helyzet azt is mutatja, hogy továbbtanulásra ^raló ösztönzés, a pártszervezeteink és gazdasági vezetőink részéről nem elég tervszerű, nem mindig azok nyernek beiskolázást, akiknek erre a vezetés színvonalának növelése miatt feltétlen szükségük lenne. A felmérések azt is mutatják, hogy képesitésnélküli műszaki állományban dolgozók zöme művezető, tehát közvetlenül kell irányitani a termelést. Különösen jellemező ez a két építőipari vállalatra. Az építőipar területén meglévő problémák egyik jelentős oka éppen ez. Hasonló, vagy még rosszabb a helyzet a tsz-nél, ahol tsz vezetőségeink brigád és munkacsapat vezetőinknek csak nagyon kis százaléka rendelkezik szükséges szakmai ismeretekkel. Iskolai oktatásunknak, népművelési munkánknak elsősorban ezeket az ellentmondásokat kell feoldania. Népművelési intézményeink munkájának tartalmi javulása mellett még mindig az öntevékeny művészeti csoportok és a szakköri munka áll a középpontjában. Bár ez a munka is nagyon fontos és itt ls van még sok megoldatlan feladat, mégis arra kell törekedni, hogy a népművelési munkában megkülönböztetett elsődleges szerepet kapjon dolgozóink szakmai, műszaki színvonalának növelése.