MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.

123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.

Ez a fejlődés szükségszerűen követeli, hogy iskoláinkat képessé kell 1 a pedagógusok észre nd a technikai feltételek tenni íognö okedett igények kielégítésére, mind : zaim a. r etében* Ikeszültst Btéi. politikai, megteremtése tekin

1 A közoktatási reforn téziseit,pártunk és kormányunk, törvénybeiktatása előtt országos vitára bocsajtotta» A téziseket városunkban, is többezer ember - pedagógusok, munkások, parasztok, társadalmi szervezetek, - vitatta meg-* A feforn.'viták elősegítették, hogy lényeges politikai, oktatáspolitikai kérdésekben a tantestületekben egység jött létre. Másrészt a viták eredményeként iskoláinkban nagyfokú nevelési kísérletezés bontakozott ki, amelynek eredményeit varosunk lakossága,a ta- vasszal megrendezett általános iskolai politechnikai és nevelési kiállításon érzékelhette* A viták azt is mutatták, hogy városunk lakosságának szinte minden rétege érdeklődik az ifjúság nevelése iránt, hogy ebben a munkában nen passziv szemlélő, hanem cselekvő, résztvevő akarlenni? Ez a széleskörű érdeklődés nevelőtestületeinknek biztonságot adott, megértették, hogy lakosságunk Igényli az iskola és az élet kapcsolatainak szorosabbra fűzését: Az iskolareform feladatai megoldásának egyik központi kérdéseként kezeltük nevelőtestületeink eszmei, politikai egységének megteremtését, A PB ugy értékeli, hogy annak atervszerü munkának, amelyet Iskolai pártszervezeteink oktatást irányító állami szerveinka pedagógusok ideológiai továbbképzéséért végeztek jelentős eredményei vannak, Amig 1959-ben összesen 66, addit I96/62-ben már 19o általános iskolai pedagógus vett részt az ideológiai továbbképzésben. Jelentős azoknak, a pedagógusoknak a száma is

5 akik a marxista esti egyetemen tanulnak* E mellett iskola pártszervezeteink gyakran szerveznek pártnapokat, pedagógiai módszertani vitákat, amelyek szintén elősegítik nevelőtestületeink világnézeti, politikai fejlődését, Jó hatással volt pedagógusaink fejlődésére városunk mezőgazdaságának szocialista átszervezése. Többségük agitátora volt az átszervezésnek ás a megszilárdításból adódó feladatok megoldásában is segítettek. E mellett a rendszeresen megtartott kommunista szülői értekezletek, valamint az iskola és az üzemek az iskola és a szülői ház kapcsolatainak erősödése és jó irányba befolyásolták nevelő testületeink fejLő dését. Társadalmunk megnövekedett érdeklődése pártszervezeteink tervszerű munkája azt eredményezte, hegy nevelő testületeinkben politikai egység jött létre. Hevelóink zöme elfogadja ás munkájával támogatja pártunk politikajátr Ezt mutatja az is. hogy nevelőink egyre nagyobb része kapcsolódott be az iskolai ifjúsági szervezetek munkájába és a terület politikai kulturális munkájába is aktivan tevékenykedik. Egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik nemcsak megtanulták, de oktatási munkájukban alkalmazni is tudják a marxista eszméket. Pedagógusaink eszmei fejlődése következtében kevesebb £ tananyag átpolitizáláse, a praktlcizmus a tanitásban> az oktató nevelő munkájában. Pedagógusaink jelentős része neérti, hogy marxista világnézet nélkül nem lehet korszerű általános műveltséget adni a felnövekvő nemzedéknek-. Bár pedagógusaink eszmei, politikai fejlődése az utóbbi években jelentősen előre haladt a következő időkbe s zor galmazás a« ;n az rí a kevetolményktől még mindig elmarad. Ezért is egyik fő feladat lesz az ideológiai fejlődés