MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. október. 8.
123. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. X. 8. - Napirend: - 1. Jelentés a kongresszusi munkaverseny helyzetéről és a szocialista brigádmozgalomról. - 2. A városi pártbizottság beszámolója a pártértekezletnek. - 3. Összefoglaló jelentés a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalatairól és a finomszerelvénygyári pártértekezletről. - 4. November 7-e megünneplésének terve. - 5. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; pártgazdálkodás helyzete.
3 y Közoktatás ^ népművelés Pártunk VII. Kongresszusának határozatai, a munkásosztály helyzetéről szélé Központi Bizottsági határozat, pártunk művelődéspolitikai irányelvei, valamint az oktatási reformról szóló töryjény, hosszú időre megszabták kulturális fejlődésünk irányát, feladatainkat. Pártunk VII. Kongresszusa azt a célt tűzte a pártszervezeteink, és a kultúra munkásai elé, hogy tanitsák meg az embereket szocialista módon élni,dolgozni és gondolkodni. VIII. Kongreszusunk irányelvei a további feladatokat ig-y fogalmazzák meg: " A szocializmus teljes felépítése uj magasabb igényeket tánaszt: a fejlett szocialista népgazdaság müveit, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követele, akik a termelő munka mellett társadalmunk irányításának is cslekvő részesei." Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. Népgazdaságunk egységes szocialista alapokon fejlődik. Társadalmunknak most egyik központi kérdése a kulturális forradalom végrehajtása. Az ezen a téren jelentkező feladatok megoldását népgazdaságunk mellett, dolgozóink növekvő igénye, a kultúra Iránt megnevekedett étvágya is sürgetően követeli. Kulturális életünkben legjelentősebb szerepe van a közoktatásnak. Az itt előttünk lévő feladatokat az "Oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről" szóló törvényerejű rendelet fogalmazta meg. A Városi Pártbizottság, iskola pártszervezeteink egyik fontos feladatnak tekintették a beszámolási időszak alatt a törvény megvalósításának eszmei,politikai elősegítését. Városunkban 12 általános. 4 közép, Pedagógiai Főiskola és egy iparitanuló intézet működik. Altalános iskoláinkban 1959-ben 147, jelenleg pedig 187 nevelő tevékenykedik. 1959-ben 3681, jelenleg pedig 4525 általános iskolai hallgató végzi itt tanulmányit. Középiskoláinkban 115 pedagógus közreműködésével 2ooo középiskolás diák tanul. Pedagógiai Főiskolánkon az 1962-63-as ok'eetási évben 65o nappali tagozatos 'diák és 12oc levelező tagozatos felnőtt hallgató készült a pedagógus hivatásának betöltésére 8o tanár segítségével. Ipari tanulóintézetünkben l?oo ifjú szakmunkás tanult 13 tanár és 26 szakoktató segitségével. t A tanulás iránt megnövekedett igényt mutatja, hogy az elmúlt oktatási évben az általános iskolák esti és levelező tagozatain 34o felnőtt hallgató folytatta a VTI. VIII. osztályban tanulmányit. Az előző iskolaévbén 19o. Az 1962/53 évi beikolázások azt mutatják, hogy a fejlődés meggyorsult. A Város középiskoláiban kb 7oo felnőtt hallgató tanult az elmúlt évben. Ez a szóm ennél sokkal jelentősebb, mert felnőtt dolgozóink közül sokan más városok technikumaiban /villamos, gépipari, dojányipari, vendéglátóipari/ stb. tanul. Jelentős azoknak a száma is, akik a munka mellett felsőoktatási intézményeinkben folytatjuk tanulmányaikat. Komoly eredménynek tartjuk, hogy az általános iskolai felnőtt oktatásban résztvevők 6o %-a fizikai munkás és paraszti foglalkozásu. Egyre szaporodik a fizikai dolgozók száma a középiskolákban is. Az elmúlt oktatási évben csupán a középiskolákban 9o fizikai munkás tanult. He ehhez házzávcsozük, hogy az általános iskolát és középiskolát végzetteknek kb 6o %-a jelenkezett továbbtanulásra, akkor megállapíthatjuk hogy a tanulás városunkban is kezd népmozgalommá válni.
