MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. augusztus. 10.

119. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról Eger város területén. - 2. Az Egri Városi Tanács jelentése a városfejlesztési tervek végrehajtásáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

Ezek^az elvtársak megértették, hogy meg kell szüntetni az osztályokat,dé. maguk sem hitték el, hogy egyszer eljön ez az idő és most már nem tudják beleélni magukat. A régi eszmék talaján állanak és ehhez akarják igazitani a mostani életet. Van egy másik probléma és ez sem csupán a pártonkivülieknél jelentkezik véleményem szerint, hanem a párttagoknál is, amikor bizonyos előnyöket akarnak élvezni egyes emberek. Olyat csinálnak ami nem jó és ha beszélgetünk róla akkor azt mondják, hogy változott a helyzet és szövetségi politika is van a világon, nem szabad ilyen erélyesen fellépni. Többéi megengednek maguknak az emberek, mint amit szabad megengedni. Ebben a szövetségi politikában, hogy embereket munkájuk után értékeljünk és a hibákat üssük ne az embert, nem osztály-helyzet után értékelünk, egy kicsit beszoritanak olyan dolgokat olyan emberek is, akik ezt nem érdemlik meg. Ilyen több is van

t és ezért is szükség van ezek felé az emberek felé a szövetségi politika magyarázására és a pártszervezeteknél is, hogy a szövetségi politika nem azt jelenti, hogy mindent elnézünk, minden megbocsátunk, tehát feladjuk az osztályharcot az eszme területén, A másik probléma amit én még itt külön ki szeretnék hangsúlyozni, hogy amikor vezető-állású körök betöltéséről, jutalmazásokról vagy beiskolázásokról van szó, sokszor^halljuk azt a mondáét, hogy a kommunisták kiszorulnak, hátrányt szenvednek. Nem veszik fel a kommunisták gyermekeit egyetemre, nem jutalmazzák a kommunistákat stb. Ilyenkor nem azt nézik, hogy az a gyermek nem készült fel rendesen a felvételi vizsgára, vagy nem azt veszik alapul, hogy ez az ember ugyan^kommunista, de nem kommunistához méltóan viselkedett, a munkáját nem látja el rendösen és nem szabad jutalmazni, hanem azt mondják, hogy kiszorulnak és nem azt látják, hogy azok az emberek szorulnak ki akik nem hajlandók ugy élni, viselkedni ahogyan kommunistához illik. Sokszor előfordult különösen április 4"»-e, május l-e körül, hogy jöttek hozzám a vállalat igazgatók, párttitkárok hogy ifelterijesztettek a ^felsőbb szervek felé kitüntetésre egy pár gmo^m és visszaadták a névsort nekik azzal, hogy tul sok benne a párttag. Ez ellen is küzdeni kell véleményem szerint. Nem szabad nézni egy ember munkájának értékelésénél, hogy az párttag-e vagy sem, hanem csak azt, hogy becsületesen dolgo_zik. Különösen értelmiségi emberektől hallom azt, hogy jó ez I a politika a központban, de miért nem ugy van ez lent. Most ez a politika és a fenti csak taktikaTPEzt nevelő munkával, ^türelmes, meggyőző munkával csökkenteni kell ugy, hogy ne sértsük meg az embereket. Véleményem szerint mósoditani kell árjelentésben azt a részt azol azt mondjuk, hogy a parasztságnál a legnagyobb a fejlődés, mert az az igazság, hogy az utóbbi idők gazdaságilag legnagyobb változása a termelőszövetkezetek létrehozása volt, mely végül is egységes alapot teremtett a népgazdaságnak, de hogy ennek a váltpza^^l^ni^senek^^rradalmi hatású változásai a parasztoklwls^^^iz^os, és éppen ezért azt kell mondani, hogy megteremtődött az alapja annak, hogy a parasztság is elindulhasson a szocialista eszmei fejlődés utján, de ez még nagyon kezdeti stádiumban van. Ne túlozzuk el a változás