MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. augusztus. 10.

119. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. VIII. 10. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájának végrehajtásáról Eger város területén. - 2. Az Egri Városi Tanács jelentése a városfejlesztési tervek végrehajtásáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

jelentőségét, mert az nagyon leszerel minket. En ha a Rákóczi tsz tagjaival beszélgetek, mindig arra a következtetésre jutok, hogy a bajok egyik legfontosabb tényezője, hogy az emberek általános műveltségben, eszmeileg, politikailag túlságosan is lemaradtak. Éveken keresztül nem jutott el ezekhez az emberekhez a politikánk, a kultur-munkánk és egyszerűen nem tudják megérteni a politikát. Megvan a lehetősege, hogy a változás beálljon, de ehhez politikailag, kulturális téren és minden vonatkozásban művelni kell az embereket. Azt kell látni, hogy egyenlőre egyezségre jutottunk a parasztsággal abban, hogy a kiáizemi gazdálkodással nem lehet továbbmenni Magyarországon, nincs más ut, szövetke zebek utja van. De a többit, hogy ez a termelőszövetkezet jó is, gazdaságilag is, ezt még nem értettük meg a paraszttal és ennek bizonyításául mondanám azt, hogy örökösen azt mondják, hogy ;jól van beterveztük, de jó lesz-e. Őszintén megmondja elvtársak egy jó néhány paraszt-esaládnak évek kellenek, hogy olyan életet éljenek a termelőszövetkezetekben, hogy meg legyenek elégedve. Az igaz, hogy a napszámos parasztok megértik, hogy biztonságosabban élnek, de azok akik gazdasági eredményeken mérik le a helyzetet azt mondják, hogy azért nekik még sincs annyi mint azelőtt volt. Reális alapja is megvan, hogy ez a fejlődés eszmeileg ne legyen tul gyors. G^orsitani lehet politikai munkával, a gazdasági vezetők munkájának javitásával, de egyik napról a másikra ezt megoldani nem lehet. Reális cél lenne és ezt módosítsuk ugy, hogy az alap megvan hozzá a parasztságnál hogy ez a változás jelentős változást hozzon a parasztság gondolkodásában is. Az értelmiségiekkel kapcsolatban. Véleményem szerint azt is el kell mondani ebben a jelentésben, hogy az értelmiség egy jelentős része - elsősorban a pedagógusok - véleményem szerint eszmeileg nagyon sokat fejlődött és egy jelentős része marxista világnézetűvé vált. A másik probléma viszont az, \ hogy a maga számára elfogadja az a pedagógus a marxizmust,U>nqj"

1

*'-^ de azt tanítani n©« hajlandó, máeré&é#5a politikai munkában, a társadalmi életben való bekapcsolódásra sem hajlandó. Ezeknek az embereknek az ilyen irányú megnyerését is célul kell kitűzni. Egyrészt, hogy nyilatkozzék a rendszer mellett, másrészt pedig, hogy azért, hogy a maga munkáján tul, tehát azon tul amiért fizetést kap, valami plusz munkát is vállaljon a társadalmi életben. Van egy olyan helyzet, hogy van az értelmiségnek egy jelentős része aki szinte beleszakad a munkába, és van egy másik része aki semmit nem vállal ebből. A népfront politikával kapcsolatban melyet a Kocsmár elvtárs fávetett az a véleményem, hogy ezzel a kérdéssel nem kell foglalkozni. Ez a kérdés még vita alatt van és mi ebben a kérdésben állástfoglalni ugy sdm tudunk. Azt elmondhatjuk, hogy a munkás-paraszt szövetség gazdasági alapja erősödött az átszervezéssel. Sokszor felmerült a parasztok részéről, hogy a munkások fiksz fizetést kapnak, az SZTK, a nyujgdij-járulék stb. és nagyon sokszor felmerült a munkások között is, hogy meddig húzódik még ez a mezőgazdaságig VÓAUI, VOUULIKV vxejuu^. ^oucL Kjj^ési ^JbjU- c^x^o-W^tJ- W^O'ÍJÜ^,