MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. február. 23.

108. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. II. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az általános iskolai oktatás féléves tapasztalatairól és a további feladatokról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól. - 3. Jelentés a KISZ-tagok összeírásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

•lal-L ?r • ijlwWal i,. ;

r.a kus züinek fal a haly-ás és eredményes szénlóltwtéyre* A tanulók aktivizálása igy -veszélyben forog. Nexa kevés azoknak az éráknak a száma, melyeken a neve ló' * előad, a tanult hallgat

c A nevelők nagy többsége ve gyes típusú érákat tart, ez az cratipus nem teszi lehetővé a tanulwi aktivitás, a nevelési feladatok meg.. oldásának eredményesscget.Ezen a téren Is Vannak eredményes kez- . deményc? zések,Célunk, hogy a továbbképzések , látogatások alkalmával a jel bevált medszer^ket közkinccsé tegyük. II

ft Az iskolában f

o

lyt köz

öss

égi n

eveles ? Az 19vl-62-es iskola év leglényegesebb feladata a közösségi nsve- , les-, E cél megvalósítása erdekében az év elején széleskörű előkészítő munkát végeztünk. Első lépésként az igazgatókkal tárgyaltuk meg a feladatokat, adtunk szempontokat es segitseget a meg tar- , tandó tan te s tüle ti értekezletekhez. Ezt követték a tantestületi vi ták. Az előkészitő értekezleten felhívtuk az igazgatók figyelmét arra, hogy az iskolájukban tartanát nevelői értekezlet, ne legyen általános csak elvi jellegű, hanem az iskola sajátosságát figyelembevevő gyakorlati kérdésekkel foglalkozzon, Mi az ami az iskolára jellenző, a közösségi élet milyen szinten áll. mi a legfontosabb feladat, mely alapfeltétele a jc közösség megteremtésének ? Az erte

k

ezletén két dolog

r

a hívtuk fel az ig

a

zgatók figyelmet % 1. Az igazgaték merjék fel a tantestület egységének szintje t*Ezt tartjuk a közösségek kialaki tása elsődleges tényezőjének* 2. Az osztályfőnökök pedig mérjék fel a tanulói közösseget, eredményék és hiányosságok megállapi tásával

9

a tanulók reális igényei' k fi gye le mbe vételével. Az értekezletre az volt a jellemző, hogy nemcsak az előadók késs '1 tek fel, hanem a nevelők is. Az igazgaték figyelmét felhívtuk a megjelent cikkek tanulmányozására* Ügyeltünk arra is, hogy^az értekasletek tapasztalatcsere jellegűek legyenek, egyben határozzák meg a feladatokat is

a A közösségi nevelés terén komoly eredményeket ertek el iskoláink. Azé ta egyre több azon nevelőknek a száma, akik bekapcsolódnak az úttörő munkába, mert ma már egyre világosabban látják, hogy «sak az úttörő mozgalomra támaszkodva tudják megoldani a helyes közösségek kialakítását, a nevelés feladatait. Az iskolákban a kar társak az iskola és az úttörő közössegeket helyesen értelmezik, Bgy-Egy osztály egyben úttörő közösség is. Itt még azon folyik a vita,.hngy az őrsöket, vagy a rajokat tekintsek elsődleges közösségnek.Ez a vita egészséges, bármely közösségre támaszkodnak, eredményeket hoz* Különös gondot fordítunk a közössegek kialakításánál a hagyományok ápolására* Hiányosságként kell megemlíteni azt, hogy egyes iskolák ban nehezen értik meg a nevelők azt, hogy az osztályfőnökökre nagy feladat hárul a közösségi élet megteremtésében. Póldájil a III

e

sz

0 iskolában egyetlen osztályfőnök sem. Nehezen tudjuk elérni, h'ecy az osztályfőnökök az iskolán kivül többet .legyenek tanítványaikká 3 A közössegek kialakítása csak ht lyesen megszervezett tsvéksnyse eredménye lehet, ezért nagy sulyí" helyezünk az iskolán kívüli munka megszervezésére. Nagyon helyesen emelik ki nevelőink azt a tényt, hogy nem az egy--