MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1962. február. 9.

107. ő. e. (4. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1962. II. 9. - Napirend: - 1. Jelentés az ipari üzemek felkészüléséről az 1962-es termelési tervek végrehajtására és a munkaverseny helyzetéről. - 2. Jelentés az ipari üzemek kádermunkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Pápista János ügye; Takács Imre felmentése a IV. sz. körzet titkári funkciójából; Molnár József és Veréb József kérelme a munkásőrségből való felmentéshez.

emberekkel; nem tudtak rá felelni. Nem törődtek velük már azután amikor elküldték tanulni. Ebből következik az, hogy amikor'kellenek szakemberek van probléma. Az iskola igazgatóknak is mondánk olyanokat, hogy az iskolaigazgatók menjenek kisegiteni. Az iskolák meg azt mondják, hogy az üzemek nem törődnek az iskolásokkal és talán, jobban közös nevezőre is tunának jönni ebben a kérdésben egy megbeszélés alkalmával. Kiss Gábor \ Én is ezzel kapcsolatban szertnék pár szót szólni. A főiskolások 3o%a volt, aki társadalmi* ösztondijas volt. Heves megyében egy üzemre 1 társadalmi ösztondijas sem jut. Nem nagyon törődnek ezzel a kérdéssel a mi üzemeink. Féltékenyek a régi szakemberek. Jobban kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Nekem az a véleményem, ha kikerül az iskolából és megszereti a vállalatot nem fog elmenni. Számtalanszor fordultak olyan problémával hozzám tanuló fiatalok, hogy beszéljünk az igazgatósaggal, hogy ne tulóráztássák őket. Mert aki az esti tagozatra beiratkozott bizony 4 évig semmi más munkát nem tud végezni, csak a szakmunkát és tanul. Sokszor probléma az is, hogy levelező, vagy esti tagozatra iratkozzanak be. Ha a levelező tagozatot nézzük, akinek nincs megfelelő alapképzettsége, annak ez nagyon nehéz. Ha a kettőt összehasonlítjuk, akkor joeb ha az esti tagozatra iratkoznak be, és ha az üzem biztositani tudja, hogy a 8 órán tul nem fogja őket foglalkoztatni, akkor'jobb ha esti tagozaton szerzik meg a képesitést, Kecsor Janosné elvtársnő összefoglalója; Itt már hangzottak el megállapítások arról a jelentésről, hogy jó. Nekem is az a véleményem. Én egyet értek azzal, amit ez a jelentés mond, hogy a mi üzemeinkben a kádermunka az utóbbi időben sokat fejlődött. A központi szervek is tettek ennek érdekében intézkedéseket. Különböző tanfolyamokra jámak a személyzetis elvtársak és ez a gya- . korlati munkában is jelentkezik. Az is hozzájárult ahhoz, hogy a személyzeti munka fejlődött, hogy olyan elvtársak végzik ezt a munkát akik nem szükségből, hanem hivatásszerűen foglalkoznak vele. Szeretik is, tudják is, akarjek is jól végezni. Másik oka, hogy áz igazgatók is többet foglalkoznak a személyzeti munkával, mert erre kényszerítve is vannak. Nagyon jó dolog az, hogy a személyzeti munkának a nimbusz jellege megszűnt. A személyzeti munkát végző emberek nincsennek annak kitéve, hogy az emberek nem nyilatkoznak meg előttük. Véleményem szerint az egész személyzeti munkának a változása a mi politikai életünkben történt változás eredménye. Az emberek zöme egyet ért vele és támagatja azt. Amiben előre kell menni az a kádermunka tervszerűsége; és a jelentés is beszél erről. Előre meghatározott terv alapján készitsünk fel embereket feladatok elvégzésére. Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy valakit funkcióba kellene tenni ás nincs kit. A másik dolog; a jelentés beszél arról, hogy van túlzott bizalmatlanság, de nekem van olyan tapasztalatom, hogy vezető munkakörben egyszer-masszor nem nézzük meg eléggé kiket állitunk be. Nem is ott ahol