MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1961. július. 14.

93. ő. e. (3. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1961. VII. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a nőtanács munkájáról. - 2. Jelentés az egri általános iskolák káderhelyzetéről, az 1960-61-es pedagógus továbbképzés tapasztalatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása; Vas Lajos fegyelmi ügye.

nos iskolára és az Uttörőházra, a gyógypedagógiai iskolára és az átmeneti gyermekotthonra. Én nem akarok most a gyógypedagógiára és az átmeneti gyermekotthonra kitérni, ezeknek a problémája nagyon nehéz, ennek megoldáséhoz ugy is Kacsor Elvtársnő segítségét kell kérnünk. Ugy osztottuk meg a munkát, hogy 2-3 iskolát osztottunk be egy vezetőségi taghoz és ott megjelenünk a vezetőségi üléseken, ahol betekintést nyerhetünk az iskolák életébe. 33 párttagunk van és 4 tagjelöltünk, ez a szám nem sok, de a megyében sincs jobb helyzet, sőt mi még jónak mondhatjuk a helyzetet. Van egy bizonyos áramlat egy-két elvtársnál, még a kommunista elvtársak magatartásában is van kifogás, ami kihatással van a pártonkivüliekre is. Pl. a Kocsisné lesülyedt arra a pártonkívüli szinvonalra, aki azt állitja és hirdeti, hogy.az orosz nyelv tanításával nem lehet ateista propagandát hirdetni. Van egy két olyan párttag, aki Ecm pedagógus, de nem a mi alapszervezebünkhöz tartozik pl. a Hegedűs. Azonkivül a Hurták elvtársnő problémája, aki osztályra ment át ás a tanácsi pártszervezethez fog tartozni. A kádermunkával kapcsolatos problémák; először ezekről az ellenforradalmi egyénekről néhány szót: Mi lezártuk az ő ügyüket, ők viszont nem zárták le, pl. a Kugler állán dóan tesz csipős megjegyzéseket a munkára és ezzel hangulatot is kelt egyes körökben. Mi kézzel lábbal az ellen, hogyha őt elhelyezik olyan helyre helyezzék ahol párttag az igazgató, mert neki vannak ilyen kilengései ás ha őt nem inbik le időben, akkor ő esetleg híveket talál magának. Elég népszerű ember, hogy ő lehessen a hangadó rövid időn belül, ha gyenge az igazgató. Ezeket az embereket helyesen kell befogni a szekérbe ás húzatni velük a szekeret. Még egy példát, a Tompos nem engedte, hogy a felesége felvegye a jutalom könyvet. A Kristóf elvtársnak kellett vele megbeszélni, hogy ő nem szabhat feltételeket nekünk. 0 ne várjon rehabilitációt. A munkája mutassa majd meg, a munkáján keresztül mutassa meg, hogy változott. De ő nem változik, néha kiki ugrik egy ilyen eset. In a felnémeti embereket nem igen ismerem. Én a Központi Bizottság határozatával is egyet értek, de ott van a Békésiné példája, aki azt mondta, mikor Hruscsov elvtárs londonba ment, hogy: "Megy már talpat nyalni az angoloknak." Véleményem szerint az ilyen emberekből nem lesz semmi. Ugy foglalhatnánk össze, hogy ugy a nevelők, mint az igazgatók igénylik, hogy velük is törődjenek. Az igazgatók is igénylik azt, hogy elmondhassák problémáikat. Szeretnénk ha a Dargai elvtárs az igazgatókag behivná és elbeszélgetne velük, hogy egyrészt a személyes problémákat is elaioúdhassák. Az iskolaigazgatókon aul az osztálynak módjában áll egy-egy embert is behivni és foglalkozni vele. Rendid.vül fontos dolog az, hogy őszintén mondják el az emberek a véleményüket. Ha pedig lezárt egy ügyet azután már ne kerüljön napirendre. A másik gondolat amit szernek elmondani az, hogy bizonyos mértékben ketté kellene választani az igazgatói és az igazgatói munkaközösségi értekezleteket. Olyan feladatokat, amelyeket meg kellene beszélni az igazgatókkal nem helyes, hogy a figyelem megoszlik kétfelé. A helyes szmpontok felől elforc.ul a figyelem, azok csorbát szenvednek. Ez a megoldás időt von el, neheziti a dolgokat, de mégis igy kellene meg-, oldani.