MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. május. 20.

66. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. V. 20. - Napirend: - 1. A Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése az ipari vállalatok 1959-es bér- és létszámgazdálkodásának tapasztalatairól. - 2. Az MTH pártszervezetének jelentése az ipari tanulók között végzett eszmei, politikai munkáról és a KISZ-szervezet tevékenységéről. - 3. Jelentés a városi úttörőház munkájáról, az úttörőház és az iskolák kapcsolatáról. - 4. Jelentés a tsz-ek tavaszi munkájáról és a nyári munkára való felkészülésről.

> • Az Egri Asztalos ás Kárpitos KT3Z viszont több mint 2o %-os lótssámhiánnyai is igon jelentős mértékbon tulttíLjesitotte termelési tervet. Ez a körülmény foltátlcnül torvozáci hibára, lazaságra martat. Az Eszakhevosmegyoi Sütőipari VállaJ.ataál a termelési túlteljesítés teljes ogássébon túlórában végzett munkából keletkezett. A túlórázás itt hatalmas mérvű volt. Minden munkásra ávós átlagban 432 túlóra esett. Jellemző, hogy ilyen nagy mérvű túlórázás mellett c vállalat még a munkáslátAzámát is 2 %-kal magasabb szinten tartotta a tervezettnél. Mindez arra mutat, hegy a munkaszervezés és termelékenység egyáltalán nem megfelelő, 'Nagy mértékben helytelen és elitélendő az Asztalos és Kárpitos KToZnc'i mutatkozó nagy mérvű - éves átlagban 1 főre 197 órát kitevő túlórázás is. A már omlitott laza- terv miatt semmi szükség nem volt túlórára. Annál is inkább, mivel a KroZ dolgozói létszámát 2o %-kal alacsonyabban tartotta a tervesettnél s még igy is termelési túlteljesítést ért el, . ^ Sókkal kisebb mérvű, de azérr elég jelentős túlórázás történt a Finommechanikai Vállalatnál ás a Vágóhid és Húsfeldolgozó Vállalatnál is. E két vállalatnál éves átlagban 49, illetve 53 volt az 1 főre cső túlórák száma. Kindkét helyen indokolatlannak látszik a túlórázás már csak azért is, mert mindkét vállalat tarven aluli munkáslé tszámma1 dolgozott s a túlórák helyett a létszámot lehetett, illetve kellett volna emelni. Egyébkánt A Finommechanikai Vállalat túlórában végzett termoléséncifc értéke, meghaladja a vállalat termelési túlteljesítését, a termolókenys éggé1 tehát baj van. A többi vizsgálat vállalatnál a túlórákra a termelésnek csupán 1 >Í-a, vagy ennél kevesebb /5-A esett, s éves átlagban a túlórák száma lo-2o késett volt. A termolési mutatók alapján viszonylag kielégítőnek, egészséges irányzatúnak mutatkozik a termelés a Téglagyári Egyesülésnél, a Lakatosárugyárnál és a hői- és Férfiszabó KT3Z-né'l, mely helyeken a termelési túlteljesítés csak kisebb mértékben adódott a fentebb emiitett körülményekből, s nagyobb részben a munka jobb szervezéséből, a dolgosok jó, kiclágitő toljesit^ menyéből.. ^ As üzemi or-dményok alakulását vizsgálva elsősorban is megállapítható, hogy as 1359. január 1-én bevezetett uj árrendszernek as eredményre gyakorolt hatása a tervezések időpontjában még nem volt sok helyen reálisan felmérhető. Részbon ez a magyarázata a o-2oo % között változó mérvű üzemi többletnyereségeknek, amilyen mérvű tobbleteredményt reális tervezés és tervszerű munka mellett elérni szinte lehetetlen. Részletesen vizsgálva az eredményeket az alábbiakat á 11 a p i t h a. t j ük mo g í A^legrosszabb.képet mutatja a Dohánygyár üzemi er-dményének alakulása. Annak ellenére, hogy a- torvtulteljesités miatt az üzemi nyereségnek 435 m/Ft-os terven felüli emelkedést kellett volna eredményeznie. :-. vállalatnak ténylegesen 1.781/m Ft-os eredménvromlása