MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1960. május. 20.

66. ő. e. (2. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1960. V. 20. - Napirend: - 1. A Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése az ipari vállalatok 1959-es bér- és létszámgazdálkodásának tapasztalatairól. - 2. Az MTH pártszervezetének jelentése az ipari tanulók között végzett eszmei, politikai munkáról és a KISZ-szervezet tevékenységéről. - 3. Jelentés a városi úttörőház munkájáról, az úttörőház és az iskolák kapcsolatáról. - 4. Jelentés a tsz-ek tavaszi munkájáról és a nyári munkára való felkészülésről.

volt, azaz tényleges önköltsége 2.216 .m/Ft-tal magasabb volt a tervezettnél. Enaok oka os, hogy a termelési tultoljesités érdekébon a lényegesen magasabb önköltaégü cigarettáié lék termelését növelte /tervszerűtlenül/ a tervezett alacsonyabb önköltaégü szivar-félék rovására. Lényegesen kisebb ,o;.-.szos-n 21 m/Ft-os önkölteégomclkcdésc volt a Finommechanikai Vállalatnak, moly a termelési túlteljesítés következtében várható 31 m/Ft-os eredményjavulással szemben ténylegesen csupán lo m/Ft-os javulást ért ál. Ennek oka főleg szervezési hibában keresendő. . Jenek mondható a Vágóhid- és I-íusfeldolgozó Vállalat munkájának eredménye. Ez a vállalat az indokolt termelési lemaradás következtében 916 m/Ft-os eredményromlást mutathatott volna ki. Ezzel csőmben a tényleges eredményromlás összege csupán 485 m/Ft, tehát a lényeges termelési lemaradás ellenére 431 m/Ft-os önköltségi megtakarítást ért el. A többi vállalat önköltségalakulása, illetve megtakarítása szintén kedvező képet mutat. Ezek közül azonban az Asztalos és Kárpitos KTSZ, a Tanácsi Epitőipari Vállalat és a Közúti Üzemi Vállalat irreálisan nagy mérvű többletnyeresége feltétlenül az önköltség tervezés hiányosságára, hibájára mutat, ami uj árasé bázis adatok hiányában az 1959. évben minden erre irányuló szándék nélkül is megtörténhető :

;t. III. A létszám és béralap vizsgálatával kapcsolatban az alábbiak nyertek . megállapítást: * . ' Legrosszabb volt a vizsgált vállalatok közül a Sütőipari Vállalat létszám és béralapgazdáikodása. Es a vállalat ugy munkás, mint alkalmazotti vonatkozásban egyaránt túllépte a létszám és béralap tervét. A vállalatnak nem volt relatív munkásbér felhasználási engedélye

? tehát a tervezett és tényleges munkásbér közötti 455 m/Ft túllépésnek' tekintendő, Do még rolativ mérés mellett is 161 m/Pt-os túllépés mutatkozik. Ennek oka a túlórák bmtalmas mérve s az ezekre kifizetett 519 m/Ft-os munkabér. Engedélyezett alkalmazotti létszámát 3 fővel, alkalmazotti béralapját pedig 63 m/Ft-tal lépte tui a vállalat. 3 még állományon kívüli béralapját is túllépte'4 m/Ft-tal. A felsoroltak egyben azt is mutatják, hegy a vállalat a tervesett, illetve engedélyeseté átlagbérekot is minden vonatkozásban túllépte. Különösen szembetűnő es a munkásbércknél, ahol 2.1 %-os létszámemelkedésééi szömben a- béremelkedés 18,7 '/o-os /a túlórák miatt/. Az átlagbér tehát 16.6 %-kal emelkedett a tervezett átlagbér, fölé. Kisebb mérvű rolativ ..unkasbér - és egyben átlagbér - túllépés mutatkozik a Tanácsi Epitőipari Vállalatnál és a Finommechanikai Váll:.latnál is. Ennek oka a Finommechanikai Vállalatnál teljes egészében a túlórákra kifizetett összeg nagysága, az Epitőipari Vállalatnál pedig a helytelen mtxakaesorvezés, illetve termelési lemaradás. A Finommechanikai Vállalat ezen felül alkalmazotti létszámát és béralapját is túllépte 1 fővel, illetve 25 m/Ft-tal, túllépte eszel az engedélyezett átia. bért is.