MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. április. 14.
120. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. IV. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19-20-ai, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló határozat végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 2. Pártfegyelmi büntetések törlése. - 3. A városi pártbizottság 1983. évi üléstervének elfogadása.
A munkások életkörülményeiben jelentós változást hozott az 1982. január 1-től ált alánossá vált 5 napos munkahét. Ezt az intézkedést a dolgozók kedvezően fogadták. A megnövekedett szabadidő kisebb részét a munkások is üdüléssel töltik. Az üdültetésben résztvevő dolgozók száma 1976-ról 1982-re 46,6 #-kal növekedett, a fizikai dolgozók üdültetése gyorsabb emelkedést mutat, 66,2 %. Az elmúlt 6 év átlagában az üdülőjegyek több mint felét a fizikai dolgozók kapták. Gondot jelent viszont, hogy az igényektől elmarad a családos üdültetés biztositott lehetősége. A városban foglalkoztatott munkások közül a bejárók száma a vizsgált időszakban 9000 fő körül alakult . /7,sz. melléklet/ Ez az összes fizikai foglalkoztatottak 37 #-a. A legtöbb bejáró dolgozót az építőiparban találjuk, amit számszerint a gépipar és a szállítási ágazat követ. A bejárók száma a vizsgált időszakban évenként is változott, összességében 1982. évre 2,1 #-kal csökkent, kismértékű növekedés a vendéglátás, szolgáltatás, a könnyű- és élelmiszeripar területén tapasztalható, a távolabbról bejárókkal együtt 70-80 településről. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek évről-évre történő javulása mellett a naponkénti ingázás általában negatívan befolyásolja a munkahelyi kollektívák összekovácsolódását. a közös rendezvényeken való részvételt. Az utánpótlás nevelése és kiválasztása szempontjából is nehézségnek számit az a "kétlakiság", amit a vidéki lakóhely és a munkahelyi légkör különbsége jelent, /vallásosság, falusi szokások, kulturális és művelődési lehetőség, stb./ Tapasztalható az is, hogy a bejáró dolgozók körében egyeseknél erősebb a munkahely tisztelete, a munka becsülete. Változatlanul megoldatlan a bejárókkal való üzemen kivüli foglalkozás. A bejáró dolgozók lakóhelyével üzemeink, vállalataink 63 #-ának semmilyen kapcsolata nincs. A gazdasági egységek 37 #-ának kapcsolata többnyire megreked az anyagi ráfordítást igénylő kérdések rendezése szintgén. /óvoda, útiköltség/ Ezen a helyzeten nagyobb figyelemmel a gazdasági egységek vezetése részéről változtatni lehet és szükséges. A bejárók számának ágazatonkénti nagysága befolyásolja az utazási költségek hozzájárulási mértékét, mely a fiákai dolgozók esetében 6 év alatt 39.7 $-kal növekedett. A vizsgált időszakban 23 #-kal növekedett a . munkásjáratok száma, mely^ pozitívan hat a bejárók életkörülményeinek alakulására. Jobb koordináló munkával a járatok kihasználtságát fokozni kell. Vállalataink és üzemeink fontos társadalompolitikai célként kezelték a munkások lakáshelyzetének javítását. A különböző mértékű és célú lakásépítési támogatásokat a 8/a, illetve a 8/b. táblázatok mutatják. A lakásépítés pénzbeni támogatásán kivül jelentős segítséget nyújtottak kedvezményes áron történő fuvarozás biztosításával és gépek kölcsönzésével is. A vizsgált időszakban évenként 200-250 fő munkás kapott lakásépítési támogatást. Az egyéb vállalati támogatások 70-80 #-át szintén munkások kaptak, vállalatonként eltérő nagyságban, az igénylők számától és a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függően.
